A hazánkat is magában foglaló kelet-európai régióból az elmúlt negyedszázadban húszmillióan vándoroltak el, ami a teljes népesség több mint öt százaléka. Leginkább a fiatal és képzett munkaerő távozik, az exodus mértéke már komolyan lassítja a felzárkózást Nyugat-Európához - erre jutott elemzésében a Nemzetközi Valutaalap a Portfolio beszámolója szerint.

Az IMF szerint nemcsak most van para a bevándorlásból Európában, az elmúlt 25 év szintén egyfajta gazdasági célú migrációról szólt: a kelet-, közép- és délkelet-európai országok lakói tartósan és jelentős hullámban hagyták el hazájukat Nyugat-Európát választva helyette. Ez három alapvető hatással járt:

• a kivándorlással jól jártak az egyének,
• valamint a befogadó uniós tagállam, így az egész Európai Unió összességében. 
• A harmadik viszont egy rendkívül negatív következmény: a tágabb értelemben vett kelet-európai térségből történő kivándorlás hátrányosan érintette a régiónkat, lassítja Kelet-Európa felzárkózását a Nyugathoz.

A legsúlyosabb veszteséget a dél-kelet-európai országok szenvedték el, az 1990-es évek elejei adatokhoz képest 2012 végére a népesség 16%-a vándorolt ki. 

Az IMF szakértői ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a régión belüli munkaerő-áramlás is jelentős mértéket öltött. Így például Csehország, Magyarország és Szlovénia is képes volt a régión belülről munkaerőt vonzani, így a három régiós ország pozitív nettó migrációs kumulatív számot tud felmutatni. 

A tanulmány szerint

• az egy főre jutó jövedelem,
• az intézmények minősége
• és a foglalkoztatási kilátások közötti különbségek határozzák meg a migráció irányát és mértékét. 

Az IMF szakértői ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a régión belüli munkaerő-áramlás is jelentős mértéket öltött. Így például Csehország, Magyarország és Szlovénia is képes volt a régión belülről munkaerőt vonzani, így a három régiós ország pozitív nettó migrációs kumulatív számot tud felmutatni. 

Az elmúlt 25 évben az alacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező országokban volt a legmagasabb kivándorlás, a gazdagabb nyugat-európai országok pedig másokhoz képest is több gazdasági bevándorlót vonzottak.

Tehát minél kevésbé hatékony a kormány és minél gyengébbek az intézmények (amelyek a jogállamiságot, az elszámoltathatóságot, valamint a korrupció elleni harcot biztosítják), annál valószínűbb, hogy a fiatal és jól képzett munkaerő külföldön keres jobb lehetőséget - figyelmeztetnek az IMF szakértői.

Ezért szerintük úgy lehetne megoldani a problémákat, ha 

• javítanák a gazdaságpolitikai és az intézmények minőségét
• a szakképzett munkaerő tekintetében beengednék a bevándorlókat
• jobban együttműködnének a külföldi diaszpórával
• jobban összehangolnák az oktatást a foglalkoztatási igényekkel
• és bővítik a munkahelyi képzési lehetőségeket

Az EU-nak pedig érdemes lenne átgondolnia a haszon újraelosztását, hiszen abból jelenleg a nyugati országok profitálnak a keletiek kárára.