A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tárgyal az EU-val a hármas metró fejújításáról, de még nem küldték el az Európai Bizottságnak az uniós források igénybe vételére vonatkozó kérelmet. Egyelőre az NFM és a döntés-előkészítéssel foglalkozó Jaspers (Joint Assistance to Support Projects in European Regions) szakértői vizsgálják, hogy a projekt mekkora részére lehet uniós forrásokat kérni, és azt is, hogy ezek milyen források lehetnek.
Az NFM azt fogja javasolni a kormánynak, hogy visszatérítendő kamatmentes hitel formájában kérjen uniós támogatást,
de arról, hogy pontosan mire pályázik az állam, csak szeptember végére, október elejére várható döntés - mondta el Szalóki Flórián helyettes államtitkár egy háttérbeszélgetésen szerdán. A visszatérítendő kamatmentes hitel mellett azonban opció a vissza nem térítendő támogatás és a kedvező feltételű hitel, vagy ezek valamilyen kombinációja is.
A beszélgetésen kiderült, hogy azért nem akarják elsietni a kérelem beadását, mert ha megalapozatlan kérelmet adnak be, és emiatt újra pályázni kell, az nagyon elhúzhatja az egész projektet.
Szalóki azt mondta, nem igazak azok a sajtóban megjelent értesülések, amik alapján az EU nem fog forrásokat biztosítani a projekthez, mert csak a metróvonal karbantartásáról lenne szó, vagy mert a vonal nem lesz akadálymentes a felújítást követően. A beszélgetésen elhangzottak alapján egy felújításnál mindenképpen többről van szó, hiszen a metróvonal komfortfokozata, biztonsága, energiahatékonysága, és akadálymentessége is javulni fog a projektnek köszönhetően.
Az, hogy az EU konkréten a projekt mekkora részét finanszírozza majd, attól függ, hogy az infrastruktúra fejlesztésének elemei egyenként jogosultak lesznek-e uniós támogatásokra. A Jaspers és a projektben résztvevő magyar felek most azt vizsgálják, hogy egyáltalán mire és mennyi uniós forrást kérhetnek.
A vizsgálatok során azt nézik meg például, hogy egy rendszer cseréjére milyen gyorsan van szükség. A gyors csere szükségessége ugyanis indokolhatja, hogy a Jaspers azt tanácsolja, hogy az adott részprojektet a magyar költségvetés fizesse, vagy hogy próbáljanak meg az eredeti tervtől eltérő műszaki megoldást alkalmazni.
A beszélgetésen az is elhangzott, hogy a támogatási igény benyújtása nem feltétele a projekt elkezdésének: a költségvetés szempontjából a lényeges, hogy 2023-ig beérkezzen a pénz. Az uniós projektekben a EU legfeljebb 85 százalékos támogatást nyújt, legalább 15 százalékot mindig a tagállamoknak kell állni.
Tarlós István főpolgármester korábban arról beszélt, hogy 60 százalékosnál kevesebb uniós támogatásra nem számít az EU. Szalóki azt mondta, 40-60 százalékra becslik a végleges uniós források arányát a 137,5 milliárdos projektben.
A beszélgetésen arról is szó volt, hogy a metró vonalának meghosszabbítása meghaladja a jelenlegi projekt megtervezésére becsatornázható energiákat, hiszen a metró meghosszabbítása az egész közlekedési rendszer átgondolását jelentené, és a Jaspers a nemzeti szervekkel együtt ilyenkor a metró hosszabbításán kívül más közlekedési megoldásokat is mérlegel, de ez egy hosszabb folyamat része.