Magára talált a feldolgozóipar és az építkezések is beindultak, így az év első három hónapjának gyatra teljesítménye után megint a gyorsult a magyar GDP növekedése. A KSH első becslése szerint az év második negyedévében, vagyis április elejétől június végéig
Az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt GDP. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások járultak hozzá, de az első negyedévvel ellentétben az ipar és a mezőgazdaság most nem fékezte, hanem támogatta a növekedést.
Számítani lehetett arra, hogy újra beindul a magyar gazdaság növekedése, áprilistól és június végéig ugyanis növekedni kezdtek azok a szektorok, amelyek az év elején lehúzták a gazdaságot. Az első negyedévben mindössze 0,9, szezonális hatásokkal (például a szökőnappal) kiigazítva pedig 0,4 százalékkal nőtt csak a magyar GDP, míg 2015 végén még 3,2 százalékkal dübörgött a magyar gazdaság. Akkor erről főleg az tehetett, hogy
Ha ez valamit megmutatott, az az, hogy mennyire sérülékeny a magyar gazdaság és mennyire függ az uniós forrásoktól és a nagy feldolgozóipari multiktól. Azt viszont tudni lehetett, hogy mind a feldolgozóipar, mind az építőipar magára talál majd előbb-utóbb, így a Portfolio által megkérdezett elemzők már 2 százalék körüli növekedést vártak a második negyedévre.
Az ipari termelés márciusban és áprilisban meredeken emelkedett a vacak évkezdés után, és bár májusban és júniusban már visszaesett a növekedés üteme, az még mindig sokkal jobb volt, mint az első negyedévben. Az építőiparban is látszik a fordulat: igaz, áprilisban még mélyebben volt a szektor teljesítménye, mint a válság alatt, azóta viszont az épületek és az egyéb építmények építése is beindult, júniusban 7,5 százalékkal bővült a szektor teljesítménye az egy hónappal korábbihoz képest. Éves alapon ez még mindig 16 százalék feletti visszaesést jelent, és a második negyedéves GDP-t még mindig inkább lehúzta az építőipar, de látszik, hogy újra beindult a szektor.
Mindennek ellenére az elemzők szerint aligha jön majd össze a 3 százalék körüli éves növekedés, amit a kormány szeretne elérni. a termelő ágazatok, vagyis az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság nagyjából nullára hozza majd ki az éves hozzájárulását, vagyis nem húzza e, de ne is nagyon emeli majd az éves GDP növekedést. A belső fogyasztás és az export viszont kompenzálhat ezért. Látszik, hogy a magyar fogyasztók egyre inkább hajlandóak költeni, a kiskereskedelmi forgalom is folyamatosan növekszik. A Portfolionak nyilatkozó elemzők szerint így 2016-ban kicsivel 2 százalék fölött nőhet a magyar GDP, 2017-ben pedig 2,8 százalék körül alakulhat majd a növekedés.