Eltűnhet a magyar málna a piacról, a termelők szerint ugyanis egyre kevésbé éri meg a nagy kézimunkaerő-igényű tevékenységgel foglalkozni – írja pénteki számában a Magyar idők. A lapnak Csizmadia György, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke nyilatkozott, aki elmondta:

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a kilencvenes évek elején még 27 ezer tonna málna termett évente Magyarországon, a teljes megtermelt mennyiség mára másfél-kétezer tonnára csökkent.

Csizmadia szerint részben erről is a munkaerőhiány tehet: a nagyobb ültetvényekre sem találnak munkást, hát még a kisebbekre. A dolgozók bére pedig egyre nagyobb arányt képvisel a termék árában, a 600 forintért eladható egy kiló gyümölcs árából 120 forintot a munkaerőköltség visz el,  így pedig már nem nagyon éri meg termeszteni. Szerbiában, Romániában és Ukrajnában viszont ennél jóval olcsóbban dolgoznak az ültetvényeken.

A probléma minden nagy kézimunka-igényű növénynél, így például a szamócánál is érzékelhető. Sőt, Csizmadia szerint a szamócánál még rosszabb a helyzet, 200 forintért termelik és 400 forintért tudják a nagybani piacon eladni a termelők. Megoldás pedig nincs, a növekvő munkaerőköltségeket ugyanis nem fogják kifizetni a fogyasztók. Ha 400 helyett 1000 forintért lehetne eladni a szamóca kilóját, akkor megérné, a vásárlók viszont egyelőre nem fogadják el az áremelést.

Teljesen azért nem tűnik el a málna és a szamóca a magyar földről, Csizmadia szerint pár őstermelő – amolyan hobbi szinten – a továbbiakban is tarthat málnát a ház mellett, úgy, mint régen, de az ipari felhasználásra termelő ültetvények  a Börzsöny lábánál, Nógrád, Pest és Somogy megyében el fognak tűnni.