A japán állami nyugdíjalap (GPIF) 52 milliárd 5230 milliárd jent, azaz 14,2 ezer milliárd forintnyit veszített az idei második negyedévben befektetésein. Összehasonlításképpen ez azt jelenti, hogy egy év alatt nagyjából két évnyi magyar költségvetést égettek el.

A nagy bukó részben a jen felértékelődése, illetve a júniusi brit népszavazás váratlan eredményét követő negatív piaci reakciók miatt jött össze - írja az MTI. Az előbbi azért tett be az alapnak, mert legtöbb befektetése dollárban van, miután pedig a dollár gyengült a jennel szemben, az alap által birtokolt részvények és kötvények jenben kifejezett értéke csökkent, részben függetlenül attól, hogy dollárban kifejezett árfolyamuk hogyan változott.

Ezek az adatok azt jelenti, hogy a nyugdíjalap 3,88 százalékos veszteséget könyvelhetett el április-júniusban az előző negyedévi 3,5 százalékos csökkenés után. Ezzel a nyugdíjalap által kezelt vagyon értéke - 2014 júniusa óta először - 1300 milliárd dollár alá csökkent - írja az MTI. 

A világ legnagyobb összeggel gazdálkodó nyugdíjalapjánál 2014-ben döntöttek arról, hogy fokozatosan 25-ről 50 százalékra növelik a részvények arányát a portfólióban, a kevésbé jövedelmező, bár biztonságosabb államkötvények helyett. Idén június végére azonban elpárolgott minden nyereség, amelyet a 2014 októberében bevezetett agresszív befektetési stratégiával kezdetben összeszedtek. 

 Június végén a nyugdíjalap vagyonának 39,16 százaléka volt japán, 12,95 százaléka pedig külföldi államkötvényekben, a japán részvények aránya 21,06, a külföldieké pedig 21,31 százalékot tett ki. A második negyedévben a japán államkötvények 938,3 milliárd jen hasznot hajtottak, a külföldiek viszont 1520 milliárd jen veszteséget okoztak. A japán részvények értéke 2260 milliárd, a külföldieké pedig 2410 milliárd jennel csökkent három hónap alatt. 

A japán államadósság a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 250 százalékát teszi ki, a helyzetet pedig a nyugdíjba vonulók egyre növekvő száma tovább súlyosbítja. A japán népesség mintegy negyede 65 évesnél idősebb, ez az arány 2060-ra várhatóan 40 százalékra nő.

Ezért aztán különösen nagy problémát jelent, hogy a nyugdíjalap nem nő, hiszen néhány éven belül jelentősen emelkedni fog azoknak a száma, akiket el kell majd látni belőle.