Hatmilliárd forintos mínuszt termelt tavaly a Magyar Nemzeti Kereskedőház, miközben teljes működése alatt kevesebb mint fele ekkora hasznot hajtott a magyar vállalkozásoknak. Ezt a teljesítményt ráadásul milliós személyi juttatásokkal és méregdrága külföldi kirendeltségekkel együtt sikerült összehoznia az állami cégnek.
Ez a magyar vállalkozások külföldi terjeszkedésének elősegítésére létrehozott MNKH Zrt. pénzügyi beszámolójából derült ki, amelyet szerda délután tettek közzé. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonában lévő cég kimutatása szerint
Az MNKH az adatok szerint elég nagy volumenben kereskedik, bár elvben nem kifejezetten ez lenne a feladata.
Erre korábban rákérdeztünk a cégnél, akkor közelebbit nem írtak, csak annyit, hogy a "belföldi- és export árbevételek termékeladásokból és szolgáltatások értékesítéséből származnak", illetve hogy a cég "2016. március 1. napját megelőzően saját számlás ügyleteket is bonyolított, mindvégig a kis- és középvállalkozások exportképességének előmozdítása érdekében."
Persze az önmagában nem lenne botrány, hogy egy kereskedelemfejlesztő ügynökség veszteséges, hiszen ez a cég elvben nem azért van, hogy maga kereskedjen, hanem hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat segítse az exportban: feltérképezze számukra a külföldi üzleti lehetőségeket, segítse őket a külföldi partnerek megtalálásában, tanácsokat és támogatást adjon nekik a külföldi piacokon való megjelenéshez. A magas költségek és a magas bérek tehát indokolhatók lennének, ha a kereskedelemfejlesztés látványos eredményeket hozna, és megugrana tőle a kkv-k exportteljesítménye.
Csak sajnos ez nem így van, sőt. Ahogy arról korábban részletesen is írtunk, az MNKH hiába nyitja egymás után a méregdrága külföldi kirendeltségeket, azokban az országokban, ahol megjelenik, nemhogy növekedne, hanem csökken az export. Sőt, van ahol többe kerül maga a kereskedőházi kirendeltség fenntartása, mint amennyi a teljes áruforgalom értéke.
De ez abból a szempontból nem is teljesen meglepő, hogy a cégben kereskedelmi szakemberek helyett elég sok, a területen laikus dolgozót találni. Az egyik vezérigazgató-helyettes például Kun "Kunci" Gábor, Szijjártó Péter Dunakesziből ismerős, csak érettségivel bíró futsalos csapattársa. Ő nemrég egy interjúban azt mondta, nem baj, ha nem hozza a számokat a kereskedőház.
Márpedig a számok eléggé nem jönnek. A 444 ugyanis kiperelte az MNKH-tól, hogy pontosan mennyit sikerült segítenie a magyar kkv-knak a 2012-ben alapított cégnek. Ebből az derült ki, hogy a cég összesen 2,8 milliárd értékben hozott össze külföldi üzleteket magyar cégeknek.
Ha nagyvonalúan úgy számolunk, hogy ezeken átlagban 10 százalékos haszonkulcsuk volt a magyar vállalkozásoknak, akkor tehát saját eladásain kívül 280 millió forint profitot hozott eddig a magyar gazdaságnak az MNKH. Miközben az elmúlt három évben beszámolói szerint 8,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. (Az MNKH Zrt. által létrejött külföldi üzletek részleteit mi is kikértük a kereskedőháztól, de ezt 600 ezer forintért akarták csak odaadni.)
Ha a nemzet kkv-i nem is, egyes kormányközeli körök elég jól kaszáltak az MNKH megrendelésein. Ezeket korábbi cikkünkben, illetve az alábbi térképen foglaltuk össze. A hatalmas veszteség pedig már csak azért is érdekes, mert a cég 2012-es indulásakor az akkori vezető, Kerekes György a Napi.hu-nak azt mondta, hogy három éven belül önfenntartóak akarnak lenni.
A most közzétett 2015-ös beszámolóból egyéb érdekességek is kiderülnek. Például
Utóbbi tétel kedvezményezettjei között szerepel például Matolcsy Mátyás, aki a jegybankelnök rokona; Lengyel Zoltán korábban elítélt fideszes exképviselő, valamint a köztévé egyik kedvenc terrorriogatója, a magát biztonságpolitikai szakértőnek címző sarlatán, Nógrádi György.
Az MNKH további mintegy félmilliárd forintot bukott az alá tartozó MNKH Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promóciós Kft.-n is. Továbbá ismeretlen okból importált 112 millió forintnyi mezőgazdasági és könnyűipari árut is.
Az MNKH cikkünk kapcsán küldött egy közleményt, ebben azonban nem reagált a cikkünk állítására, cserébe sok olyan dolgot felsorolt, ami saját tevékenységétől teljesen független.
Az egyik, amúgy tényszerűen helyes állításuk, hogy a magyar export tavaly rekord szintre emelkedett, 90,5 milliárd eurót tett ki, ami 7,1 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest, és az idei év első öt hónapjában (január és május között) további 5,1 %-kal, közel 584 milliárd forinttal nőtt.
Ez azonban egyáltalán nem a kereskedőház tevékenysége miatt volt így, az MNKH léte és a jelentős exportnövekedés között semmi összefüggés nincs. A magyart export döntő részét ugyanis jellemzően az itt termelő multinacionális cégek, például az autógyártók, gyógyszergyárak, gépgyártó üzemek, stb. bonyolítják. Ezeknek a kivitele tényleg jelentősen nő, de erre semmilyen hatással nincs az MNKH. A kkv-k exportrészesedése teljesen elhanyagolható.
A másik állításuk, hogy az MNKH partnereinek 2014-ben 760 milliárd forint volt az exportárbevétele, ami 2015-re 895 milliárdra emelkedett, tehát 135 milliárddal nőtt.
Ezzel már korábbi cikkünkben is foglalkoztunk, akkor is azt írtuk: a valós kérdés az, hogy ennek az árbevételnek mekkora szelete származik konkrétan azokból az üzletekből, amelyeket az MNKH segítségével hoztak tető alá. Mint a 444 cikkéből kiderült, ez az összeg 2,8 milliárd forint. Tehát az MNKH a saját partnerei exportbevételeinek is mindössze 0,3 százalékáért felelt!
Van továbbá a tételek között egy 3 milliárd fölötti rendezetlen követelés az Alma Cider Kft. irányába. Ennek a cégnek az MNKH korábban többször nyújtott finanszírozást (az ilyen jellegű tranzakciók indokoltságára nemrég mi is rákérdeztünk, bár nem kaptunk részletes választ), viszont ezek szerint nem igazán jött be a biznisz. Ennek ellenére beszámolójában az MNKH azt írja, ha késedelemmel is, de be fogja tudni hajtani az összeget.
A kérdés csak az, hogy eleve miért támogatták meg egy ekkora, 3 milliárdos, aránytalanul nagy összeggel a cidertermelést. De igazából ezt a költői kérdést, azaz hogy minek volt erre szükség, a fenti számok fényében az egész kereskedőházra vonatkozóan fel lehetne tenni.
Borítókép: Ducsai-Oláh Zsanett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója. MTI / Kovács Attila