Habár szakmabeli felmérések szerint a magyar informatikai munkaerőpiacról tavaly 22 ezer ember hiányzott, és ez a szám azóta vélhetően tovább növekedett, mégis alig ötezren jelentkeztek első helyen idén a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus (szoftverfejlesztő) egyetemi szakokra – írja a Világgazdaság.

Pedig a munkaerőhiány alaposan feltornázta a béreket:

• A Hays idei felmérése szerint tavaly átlag 8-10 százalékkal emelkedtek a fizetések az ágazatban, amely a bankszektor után már eddig is a legmagasabb jövedelmeket kínálta.
• A cégek egymás elől vadásszák le nemcsak a tapasztalt szakembereket, de már a friss diplomás kezdőkért is sorban állnak.
• A szoftverfejlesztőknél már a junior pozícióban jellemzően bruttó 410 ezer forint körül alakulnak a bérek,
• a ranglétrán feljebb lépegetve már 600–900 ezer között mozognak az összegek,
• a vezető állásokban pedig jellemzően havi 1,1 milliót lehet keresni.
• A fejvadászcégek szerint még ennél is valamivel többet ki tudnak harcolni a keresett programnyelveken, például Javában programozó fejlesztők.

A fő probléma tehát az, hogy a  magas fizetések és a jó elhelyezkedési esélyek ellenére a fiatalok többségét nem vonzza az informatikai pálya.

• Az informatikai szakokra jelentkezők száma 2001 és 2014 között kétharmadára csökkent (15 ezerről 10 ezerre).
• Az első helyre jelentkező összes felvételizőknek mintegy 6-8 százaléka választja az informatikát – Délkelet-Ázsiában mintegy 80 százalék ez az arány.
• A felvettek száma hasonlóan, 38 százalékkal apadt (8600-ról 5300-ra).
• Ráadásul óriási, 52 százalékos a lemorzsolódás: a többség a második évfolyamon hagyja el a felsőoktatási intézményt, mivel úgy gondolja, hogy nem éri meg befejezni.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a mostani felvételi számok háromszorosára lenne szükség ahhoz, hogy kezelni tudják a munkaerőhiányt, az üres informatikai pozíciók betöltése pedig a multiplikátorhatásokkal együtt összesen 72 ezer új munkahelyet teremthetne a gazdaságban.

Az IVSZ szerint a magas iskolai lemorzsolódáshoz az is hozzájárul, hogy a tananyag és az egyetemi eszközállomány elavult, hiszen 2011 óta eszközbeszerzési tilalom van érvényben. Ugyanakkor a felsőoktatási rendszer hibáit orvosolandó – illetve az ebben rejlő üzleti lehetőségeket kihasználandó – egyes magáncégek programozási gyorstalpalókon kezdtek el informatikusokat képezni, ahogy arról korábban részletesen is írtunk.

Ez utóbbi azonban egyelőre nem tudja csillapítani a munkaerőhiányt, ezért a szektor vállalatai kénytelenek egyre több pénzt és energiát fektetni az informatikusok toborzásába. A Szegeden és Debrecenben az idén 3,6 milliárd forintos bővítést végrehajtó amerikai szoftverfejlesztő, az EPAM Systems például saját képzési programokat indít, a Magyar Telekom pedig folytatja „Legyél te is informatikus!” programját, amely során a vállalatcsoport önkéntesei járják az iskolákat, hogy bemutassák a hivatásban rejlő karrierlehetőségeket – írja a Világgazdaság.