Közúti ellenőröket toboroz a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) a honlapján megjelentetett felhívásban, mert „a jogkövető magatartást tanúsító fuvarozók védelme érdekében" fokozni kívánja az ellenőrzéseket. A fuvarozók szaklapja szerint a hatósági szigor a telekocsi-szolgáltatások ellen irányul majd – szúrta ki a nol.hu. Az Oszkár alapítója viszont úgy látja, nem ellenük irányul a dolog.

Az NKH hat régiós központba - Budapest, Nagykanizsa, Csorna, Kisvárda, Nyíradony, Hódmezővásárhely - keres közúti ellenőröket. Egy új ellenőrzési csoportot is létrehoznak, amely évi egymilliárdos keretből gazdálkodik majd, és akár 800 ezer forintos bírságot is kiszabhat.

A fuvarozó szakma Fuvarlevél című szaklapja szerint ez a telekocsi-szolgáltatások, például a népszerű Oszkár ellen irányulhat. A lap emlékeztet a fejlesztési tárca állásfoglalására, amely szerint "ma Magyarországon személyszállítási szolgáltatást vagy taxis, vagy személyautós személyszállító engedéllyel lehet végezni, ezenkívül kizárólag szívességi alapon, minden juttatás nélkül lehet utast szállítani".

Úgy vélik, az állam most hadat üzen a klasszikus telekocsizásnak is, amelyet a NAV korábban nem büntetett. A telekocsizást a feketén végzett fuvarozástól például az különböztette meg, hogy van-e a sofőrnek valóban dolga a célállomáson, vagy csak az utasok szállítása miatt indult-e útnak. A döntő tényező pedig a bevétel: ha az utasok által fizetett díj valóban csak hozzájárulás az útiköltséghez, akkor az telekocsi; ha annál nagyobb, az haszonszerző üzleti tevékenység.

Most viszont látszólag teljesen törvényen kívül helyezik a telekocsizást, nem kell mérlegelni: aki pénzt fogad el az útért és nincs engedélye, az szabálysértő, és meg kell büntetni.

Az Oszkár alapítója, Prácser Attila szerint viszont nem ez a helyzet. Cikkünkkel kapcsolatban azt írta: a kormány valódi célja nem a telekocsizás ellehetetlenítése, hanem a hatékonyabb ellenőrzés, és a tiszta viszonyok kikényszerítése.

Azt is aláhúzta, hogy a klasszikus telekocsizók nem tartoznak a hivatásosan, profitszerzés célból személyt szállítók közé (akiket a hatóságnak ellenőriznie kell). Az üzletszerűség kitétele egyértelműen megjelenik a szabályozásban, és az eddigi tapasztalataink alapján a hátósági ellenőrzéseknél mindig az volt a cél, hogy az üzletszerűséget vizsgálják - fogalmazott.

Egyúttal azt is elmondta, egyetért azzal, hogy a szabályozás nem különbözteti meg kellő egyértelműséggel a telekocsizást az üzletszerű személyszállítástól, és jó lenne ha külföldi példák alapján nálunk is lenne egy világos határvonal.