Az uniós ombudsman szerint ki kell dolgozni valamit az ellen, hogy volt uniós vezetők arra használják az információikat és tudásukat a kötelező türelmi idő után, hogy az uniós pozíciókat lobbistaként gyengítsék.
Nemrég derült ki, hogy a Goldman Sachs biztosra ment, és ahhoz, hogy a brexites uniós tárgyalásokból a lehető legjobban jöjjenek ki, leigazolták lobbistának magát José Manuel Barrosót. Barroso tíz évig volt az Európai Bizottság elnöke, köztük olyan kritikus periódusokban, mint a 2008-as válság utáni bankszabályozások időszaka.
A görög államháztartási adatok módszeres meghamisításában is közreműködő Goldman Sachshoz azután ment el, hogy lejárt a 18 hónapos kötelező türelmi idő, amíg új munkát vállalhat. A volt uniós vezetők egyébként még három évig kapják a régi fizetésük 40-65 százalékát, elvileg azért, hogy könnyedebben tudjanak visszatérni a munkaerőpiacra.
Most viszont Emily O'Reilly, az uniós működés hibáit vizsgáló ombudsman keményen odaszólt ez ügyben Jean-Claude Junkernek. Pontosabban levelet írt az Európai Bizottság jelenlegi elnökének, kifogásolva, hogy volt uniós vezetők sok pénzért arra használják a tudásukat, bizalmas információikat és szakértelmüket, hogy gyengítsék az uniós pozíciókat. Pláne akár egy olyan fontos tárgyalássorozatnál is, mint a brexit, írja a Hvg.hu.
O'Reilly szerint ez nem foci, ahol nyugodtan át lehet igazolni az ellenfélhez, és állásfoglalást vár arról, hogy mit fognak tenni Junckerék az ügyben, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő.
Barroso bizottságának egyébként több tagja is nagyobb cégek lobbistájaként tevékenykedik. Volt alelnöke, Günther Verheugen például nyíltan lobbicéget csinált, amin keresztül könnyebben lehet elérni uniós döntéshozókat. Az ilyesmi nemcsak hogy nem elegáns, de kifejezetten káros is lehet, különösen, ha összefolyhatnak a szabályozói és a magánszektorbeli tevékenységek. A szaknyelv ezt hívja revolving door (forgóajtó) effektusnak.