Erélyes levélben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi felmérésére, amely szerint nagyon sokat romlott egy év alatt Magyarország versenyképessége. A világ egyik legbefolyásosabb gazdasági kutatóintézetének számító WEF és a Kopint-Tárki együttműködésében készült jelentés szerint a 28 vizsgált uniós ország körül Magyarország a 25. a versenyképességi rangsorban, globálisan hat helyet rontva a 2015-ös pozíción. A fő gond a felmérés szerint, hogy

• kivételezett vállalkozók jutnak jelentős előnyhöz, vagyis nincsenek megteremtve az igazságos versenyfeltételek;
• a magyar vállalatok nem nagyon innoválnak;
• amit innoválnak, annak a minősége elmarad a versenytársakétól;
• a magyar pénzpiaccal sincs minden rendben;
• emellett pedig magasak az adóterheink, azaz sok pénzből tartjuk fenn a korrupt intézményrendszerünket.

Az NGM szerint viszont mindez nem mond el semmit a magyar állapotokról, sőt, a felmérés maga egyrészt szubjektív, másrészt irreleváns. 

A magyar gazdaság versenyképességének nem az az elsődleges fokmérője, hogy Magyarország hányadik helyen szerepel egy kutatóintézet rangsorában, hanem az, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben bővül, növekszik-e a foglalkoztatottság, egyensúlyban van-e az államháztartás, csökken-e az államadósság

– írta a minisztérium. Az NGM levele szerint a GDP és a foglalkoztatás is növekszik, továbbá folyamatosan csökken az államadósság, amit az EU és az hitelminősítők is elismerték már, ez pedig sokkal jobban mutatja, hogy Magyarország mennyire versenyképes, mint a WEF rangsora.  Emellett az NGM magát a felmérés módszertanát is kritizálta.

Tudomásunk szerint mindössze néhány tucat vállalatvezető vett részt a WEF felmérésében, vagyis a rangsor nagyobb részben a megkérdezett néhány tucat vállalatvezető szubjektív véleményét tükrözi

– közölte a minisztérium, amely szerint semmi nem bizonyítja jobban a felmérés szubjektivitását, mint hogy eszerint az állami intézmények Albániában, Jamaicán és Ghánában is jobban működnek, mint Magyarországon. 

Megkérdeztük a jelentést készítő Vakhal Pétert, a Kopint-Tárki tudományos munkatársát, aki a minisztérium vádjaira reagálva azt mondta, hogy a versenyképességi lista előállításánál csak nagyjából 30 százalékban esnek latba a vállalatvezetőkkel készült interjúk, 70 százalékban statisztikai adatokra épül a felmérés. Ezek között szerepelnek azok a makroadatok is, amelyekre az NGM hivatkozik. 

A Kopint-Tárki ötven kis- és középvállalkozás vezetőjével készített kérdőíves felmérést, a Világgazdasági Fórum pedig nagyjából húsz, Magyarországon működő nagyvállalat menedzserével interjúzott. 

Arra a felvetésre pedig, hogy a versenyképességi rangsornál fontosabbak a javuló makromutatók, Vakhal Péter azt mondta, hogy a WEF versenyképességi listáján elért hely nagyjából megegyezik azzal, ahogy Magyarország az egy főre eső GDP alapján készített rangsorokban áll, vagyis a felmérés viszonylag jól mutatja, hogy a magyar gazdaság hogyan áll a nemzetközi versenyben.