Szerdán megszületett a sokak által várt OPEC-megállapodás az olajkitermelés visszafogásáról. Bár elemzők szerint a látványos bejelentés egyelőre nem több, mint egy előzetes megállapodás, és a tényleges korlátozásig még sok kemény egyezséget kell megkötni, a piacok már élénken reagálnak a fejleményekre: szerda óta őrület van a tőzsdéken és a nyersanyagpiacokon is, és nagyjából már azt is látni, kik lehetnek a nyertesi és vesztesei a változásnak.
A bejelentésre több mint 5 százalékos pluszban zárt a kőolaj ára szerdán, igaz, csütörtök délelőtt újra csökkenésbe kezdett, mert sok elemző szerint még elhamarkodott az öröm. Az olajcégek részvényeinek árfolyama viszont tegnap óta kifejezetten jól teljesít, a Stoxx Europe 600 Indexen belül az olaj- és gázindex 4,9 százalékot ugrott, ami február óta a legmagasabb érték.
Az egyezséggel - már ha létrejön egyáltalán ebben a formában - azonban nem mindenki jár ugyanolyan jól. Az olajkitermelés korlátozásának következményei teljesen másként fognak lecsapódni az államok, a gazdasági szereplők, következésképpen a különböző országok állampolgárai szempontjából.
Eladósodott olajkitermelő országok:
Erre a kategóriára a legkézenfekvőbb példa Venezuela, amelynek egyoldalú gazdaságát más tényezőkkel együttműködve teljesen kicsinálta az alacsony olajár. De említhetnénk Szaúd-Arábiát is, ahol a masszív olajbevételek fedezik az államapparátus fenntartását és szociális büdzsé nagy részét. Az olajárzuhanás következtében a közel-keleti ország mára az első helyet foglalja el eladósodottság szempontjából a világ 20 legnagyobb gazdasága között, ez meg is magyarázza, miért lettek hirtelen engedékenyebbek.
Nem OPEC-tag olajkitermelő országok:
Az olajországok, amelyek nincsenek benne az alkuban - mint például Oroszország és Mexikó -, abszolút jól járnak: hasznot húznak az ár növekedéséből, miközben még a kitermelésüket sem kell visszafogniuk. Persze vigyázniuk kell, hogy ne essenek túlzásba, mert az könnyen elmérgesítheti a helyzetet és alááshatja az OPEC-megállapodást is, azzal pedig ők is visszakerülnek az eredeti, nekik sem kedvező helyzetbe.
Központi bankok:
A közelmúltban több nagy központi bank is erőfeszítéseket teszt, hogy elérjék az inflációs céljukat és kihúzzák a pénzügyi krízisből a vergődő gazdaságokat. A japán jegybank és az Európai Központi Bank is ezt az utat járja, amelyben jelentős segítség lehet, ha emelkedik az olajár.
Energiavállalatok:
A nagy energiacégek természetesen profitálnak belőle, ha jobb áron tudják adni a kőolajat. Az ázsiai piacon a China Oilfield Services árfolyama 11 százalékot ugrott tegnap óta és a Petrochina is a legjobb teljesítményét nyújtotta május óta. Európában a BP 4,8 százalékot, a Royal Dutch Shell 4,9 százalékot, a Total pedig 4,4 százalékot nőtt.
Palaolaj-kitermelők az USA-ban:
A költséges, rétegrepesztéssel kitermelhető palaolajbiznisz az olajárcsúcs környékén virágzott, mióta azonban újra olcsó az olaj, nem éri már meg ilyen nagy erőfeszítéseket tenni a bányászathoz. Ennek eredményeképpen az ágazat durván le is hanyatlott, az USA-ban teljes városok néptelenedtek el, amelyek erre tervezték alapozni a jövőjüket. Ha viszont újra felszökik az ár, az üzlet is újra beindulhat.
Megújuló energia és elektromos autógyártás:
Ha drágulnak a hagyományos energiahordozók, az lökést adhat a megújuló energia-iparnak is. Az olaj esetében a közlekedés a leginkább érintett a benzinen keresztül, így különösen az elektromos autók gyártását lendítheti fel az olajárboom, de ezen keresztül a nap- és szélenergiás áramtermelésre is hatást gyakorolhat.
Légitársaságok:
A légitársaságok hatalmas hasznot húztak az elmúlt években az alacsony üzemanyagárból, amely még így is költségeik legnagyobb részét tette ki. Ha a költségek csökkennek, olcsóbban lehet adni a jegyeket, és növelni lehet az utasszámot, de a kerozin árának növekedése most véget vethet ennek a trendnek. A jelek már a tőzsdén is mutatkoznak, a Lufthansa 2,9 százalékot, a Ryanair 2,4 százalékot esett.
Autóvezetők:
Ha drága az olaj, drága a benzin is, és ez bizony nem örömhír az autózóknak - hacsak nem váltanak elektromos kocsira, amit most már a magyar kormány is egyre inkább támogat.