A kérdés alapvetően azért merült fel, mert Finnországban 2017-ben 10 ezer emberrel startol majd egy alapjövedelem-kísérlet, melynek tapasztalataival alakítják majd ki a finn alapjövedelem végleges modelljét. A projekt keretében a kiválasztottaknak alanyi jogon havi 560 eurót, azaz mintegy 170 ezer forintot juttatnának el.

Szabó Tímea a Párbeszéd párt képviselője szerint ha ez sikeres lesz, az teljesen átalakíthatja a jelenlegi szociális rendszereket. Emellett azért is fontosnak tartja a kérdés napirendre tűzését, mert a robotizáció komolyan befolyásolhatja a munkaerőpiacot a jövőben. Így írásban megkérdezte Balogot, mi a kormány álláspontja az ügyben.

Az országgyűlés honlapján közzétett válaszában Balog Zoltán azt írta, habár figyelemmel kísérik a finn társminisztérium projektjét, a közeljövőben nem tervezik hasonló rendszer bevezetését. Ezt azzal indokolta, hogy továbbra is a munkában, munkahelyteremtésben és adócsökkentésben látják az ország gyarapodásának alapját.

Szerintük sokkal hatékonyabb a rászorultsági alapon működő ellátások és a képessé tevő szolgáltatások biztosítása, ráadásul az alapjövedelemnek "súlyos ellenösztönző hatása lenne a munkavállalásra és az államháztartás kiadási oldalát is jelentősen átrendezné, veszélyeztetve a családpolitikai támogatásokat és a nyugdíjakat." Balog a robotikáról annyit mondott, vizsgálják ennek lehetséges következményeit, de egyelőre nem tartják fontosnak a kérdés napirendre tűzését.

A feltétel nélküli alapjövedelem gondolata egyébként nem újdonság, már a 18. században is megjelent és szerte a világon előkerül időről időre. Magyarországon 2014-ben a LÉT munkacsoport mutatott be hosszabb tanulmányt, ami mellett többek között Ferge Zsuzsa és Surányi György is kiállt, idén pedig Tóbiás József, az MSZP politikusa beszélt ennek megvalósíthatóságáról.