Csütörtökön a vádlottak meghallgatásával folytatódott az évtized egyik legnagyobb kaliberű büntetőügye, a Quaestor-per tárgyalása. Mivel a tizenegy vádlott mindegyike jelezte, hogy részletes vallomást szeretne tenni, ez a szakasz hosszan elhúzódik, várhatóan egész október folyamán tart majd még úgy is, hogy heti 2-3 tárgyalással számol a bíróság. 

A csütörtöki tárgyalási napon Tarsoly Csaba volt cégvezért és elsőrendű vádlottat hallgatták meg, ő is csak az ügyvédjével együtt írt 18 oldalas, "bevezető jellegű" szöveget olvasta fel, amelyben nem reagált külön az egyes vádpontokra, csak a vádról alkotott általános véleményét fejtette ki. Ezután a tárgyalást elnapolták. 

Már az előző tárgyalásokon sok szó esett arról, hogy a két előzetes letartóztatásban levő vádlott, Tarsoly Csaba és Májer Zsolt (a Quaestor Értékpapír Zrt. volt vezérigazgatója) kifogásolja: a mostoha börtönkörülmények között nem tudnak rendesen felkészülni a perre, mivel ehhez nem adottak a tárgyi feltételek.

Ezt a kört ismét lefutottuk, a vádlottak és ügyvédeik szerint nem férnek hozzá a bizonyítékok feldolgozására alkalmas számítógépekhez, Tarsoly külön kiemelte, hogy szeptember közepe óta illegális Office-t használ, mert a börtönben lévő gépen lejárt a szoftver licence. De még ha hozzá is férnének a megfelelő eszközökhöz, saját számításaik szerint akkor is 52 évig tartana feldolgozni azt az iszonyú mennyiségű bizonyítékot, ami a hozzájuk csak két hónapja eljuttatott 5 terabájtos winchesteren található.

A tárgyalást vezető bírónő maga is elismerte, hogy

a magyar büntetőeljárás szabályai nem egy ilyen kaliberű ügyekre íródtak,

de hozzátette, hogy mégis ezek szerint kell eljárni, mivel nem lesz 52 évünk, hogy pontot tegyünk az ügy végére.

Tarsoly Csaba körülményeinek taglalása után áttért magára az ellene felhozott vádakra. Továbbra is teljesen ártatlannak vallja magát a százmilliárdos nagyságrendű kárt okozó brókerbotrányban, sőt, szövegében egészen durva dolgokkal vádolta a vádiratot megfogalmazó Fővárosi Főügyészséget. Szerinte a vádirat koholmány, ő és vádlott-társai pedig 

modern koncepciós per áldozatai,

akiknek nem biztosítják a vádlottaknak kijáró alapvető jogokat sem. A volt Quaestor-vezér a vádirat számos pontját támadta, szerinte a környezetükből kiragadott elemekre épül a bizonyítás, és a jövőbeli tárgyalások során ezt be is fogják tudni bizonyítani ügyvédjével. A vádpontok közül különösen a bűnszervezetet sérelmezte, szerinte a dolgozók egymás közti emailváltásai igazolják, hogy ilyesmiről nem volt szó.

Azt is tagadta, hogy a cégcsoport becsődölt volna a Buda Cash-botrány okozta piaci pánikban, szerinte 2015 februárjában még 10 milliárdos likviditásuk volt, így tudták fedezni a szokatlanul nagy pénzkiáramlást. Ezen kívül kijelentette, hogy a Quaestor Financial Hruira nem bocsátott ki fiktív kötvényeket, ami az egyik fő vádpont. 

Tarsoly Csaba mindvégig csavaros húzással úgy igyekezett beállítani az ügyet, mint ha a vádlottakon kívül mindenki hibás lenne: néhány alatta dolgozó, vezető beosztású Quaestor-alkalmazott, az állami felügyeleti rendszer, és azok az üzleti-hatalmi körök, akik valódi megoldások helyett a cégvagyon elherdálásában érdekeltek. 

Akik a 25 évig sikeresen működő Quaestor-csoportot szándékosan és előre eltervezetten tönkretették, azok közül ma senki nem ül a vádlottak padján, 

mondta. Neveket egyelőre nem említett, de elmondásából arra lehet következtetni, hogy Quaestor volt treasury-igazgatójára utal, aki egyben a per koronatanúja, így a vád is jelentős részben az általa elmondottakra épül. 

Tarsoly szövegében számtalanszor kiemelte, milyen buzgalommal védték a pénzintézet teljes működése során és a vég után is az ügyfelek érdekeit, láthatóan próbál úgy menőverezni, hogy szimpátiát ébresszen a károsultakban, akik szép számmal tüntettek az ügyészség épülete előtt a csütörtöki tárgyalás előtt is. Egyúttal át is pozicionálja magát a kormánnyal jó viszonyt ápoló üzletemberből a rendszerkritikus oldalra, beszédében úgy fogalmazott:

Azért küzd, hogy a gyerekeinek már ne ilyen totalitárius, minden jogot eltipró rendszerben kelljen élnie. 

Érdekes, bár nem teljesen meglepő húzás ez egy olyan vádlottól, aki az ismert tények alapján egészen sokáig ki volt békülve a mostani kurzussal, Szijjártó Pétertől kapott belépővel járt a Parlamentbe, bankja számos települési önkormányzat és állami háttérintézmény pénzét kezelte. Tarsoly utalt a kormány és környezete urizálására is, amikor azt mondta, hogy a Quaestorosok nem éltek fényűzően. Külön hangsúlyozta, hogy vádlottak közül

senkinek nem volt magángépe, műtárgyai, vagy helikoptere.

A Quaestor-vezér azt állítja: a cégcsoport felszámolása ebben a formában nem szolgálja a volt alkalmazottak és a károsultak érdekét, ehelyett a cégvagyon elherdálása történik. Állítja, hogy eredetileg a vagyon nagyobb volt, mint a károsultak összes követelése együtt, saját becslése szerint csak a Duna City projekt ferencvárosi telke 1 milliárd eurót érhet, bár ezt eddig semmilyen értékbecslés nem támasztotta alá. Ő mindenesetre úgy számol, hogy itt épülne fel a 2024-es budapesti olimpia esetén az olimpiai falu, és a győri stadiont is potenciális olimpiai helyszínnek láttatja, holott még az sem biztos, hogy Magyarország nyeri az olimpiai pályázatot. 

A felszámolás menetét Tarsoly ahhoz hasonlította, mint ha egy versenylovat orvosi vizsgálat nélkül henteshez küldenének, miután megsérült.

Miután Overdose megsérült, először megpróbálták meggyógyítani, nem árusították ki egyből szafaládénak. Talán a Quaestor-csoport is ért annyit, mint egy versenyló!

A volt cégvezér szerint ha nem börtönzik be őket, akkor talán meg tudták volna menteni a cégcsoportot. 

Tarsoly végül sokak szívéhez közel álló dolgokkal, a focival, és a családdal próbált hatni a bíróságra és a hallgatóságra. Hosszan beszélt a Győri ETO-ért és általában a magyar futballért hozott áldozatairól, majd arról, mennyire megsínylették a gyerekei és szülei ő és a felesége letartóztatását. Szeretne hazamenni nagyon idős és beteg apjához és anyjához, mondta. 

Tarsoly az első körben nem járult hozzá, hogy kérdéseket tegyenek fel neki, így a beszéde és az ügyész rövid reakciója után berekesztették a tárgyalást. A legközelebbi, október 18-i alkalmon Tarsoly a nyomozás során tett korábbi vallomásainak tárgyalásával folytatja a bíróság, a másodrendű és a harmadrendű vádlott meghallgatására csak ezután kerül sor, a többiek pedig csak október legvége környékén mondják majd el a magukét.

A Quaestor-üggyel kapcsolatban eddig kiderült és ki nem derült információkat ebben a cikkünkben foglaltuk össze.