Automatizálással Magyarországon a munkahelyek 12 százaléka, azaz kicsivel több mint félmillió, 513 ezer állás lenne kiváltható. Különösen az észak-magyarországiak, illetve az iparban és irodákban dolgozók vannak veszélyben – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének napokban megjelent tanulmányából, amit a Portfolio.hu szemlézett. Korábban Varga Mihály is beszélt a problémáról, ő 400 ezer megszűnő munkahelyet említett.

A különböző munkafolyamatok automatizálása nemcsak Magyarországon, világszinten veszélyt jelent a humán munkaerőre, azaz önre és ránk nézve is. Arról még vitatkoznak a szakemberek, hogy konkrétan a robotok elveszik-e a munkánkat, vagy csak átalakítják, de az biztos, hogy a jövőben az automatizáció miatt jelentősen átalakul majd a munkaerőpiac.

Hogy Magyarországon ez hogyan fog végbe menni, azt most kutatták először, és a GVI szerint itt is elég jelentős kockázatot jelentenek a munkavállalókra nézve a robotok. Ami annak a fényében annyira nem meglepő, hogy az automatizáció jellemzően az alacsonyabb hozzáadott értéket termelőket veszélyezteti, márpedig e tekintetben Magyarország ugyebár a fejlett világ után kullog.

A kutatók azt nézték, hogy hány olyan munkahely van, amelyet akár már a fejlett világban most is rendelkezésre álló technológiákkal automatizálni lehetne. Ebből kiindulva összesen

• Ebből 18 az iparhoz kapcsolódik, elsősorban pedig a feldolgozóiparhoz (textilipar, élelmiszergyártás és -tartósítás) valamint a gépgyártáshoz.
• Tizenegy szakma az irodai munkákhoz és adminisztrációhoz tartozik, melyek esetében a különböző számítógépes szoftverek válthatnak ki egyes munkaköröket, így például az adatrögzítést, a könyvelést vagy a különböző nyilvántartások kezelését.
• A logisztika és járművezetés területén tíz szakmát értékeltek kiválthatónak, így például a rakodáshoz és szállítmányozás előkészítéséhez kapcsolódó munkákat valamint a kötött pályás járművek vezetését.
• Az automatizáció nagy mértékben érintheti az építőipart is, kilenc szakma, így például a festés, a burkolás, a kőművesség vagy a tetőfedés helyettesíthető lenne a létező technológiák alkalmazásával.
• Végül a szolgáltatások területén elsősorban az eladói, ellenőri valamint a takarítói munkák kiválthatósága lehetséges. 

Északkelet-Magyarország és Pest megye félhet

A GVI igen részletes földrajzi bontásban megmutatja az automatizálható munkahelyek eloszlását.

Az automatizálással kiváltható munkahelyek aránya a Csenger (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) járásban a legmagasabb, 38 százalék. Szintén 30 százalék feletti az automatizálható munkahelyek aránya Bicske (Fejér megye) járásban (35 százalék), míg 29 százalék Gyál és Budakeszi járásban (Pest megye). Budapesten kívül az utóbbi járásban dolgozik a legtöbb automatizálható munkával rendelkező foglalkoztatott (20 157 fő). A leginkább érintett 43 járás közül, ahol az állások legalább 15 százaléka automatizálható lenne, hét Pest megyében, öt-öt pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Veszprém megyében található.

Természetesen az, hogy egy munka automatizálható, nem azt jelenti, hogy automatizálni is fogják. Ugyanakkor az ilyen állások nagyobb aránya nagyobb valószínűséget jelent arra nézve, hogy a helyi munkaerőpiacon az automatizáció hatásai nagyobbak lesznek. A leginkább sérülékeny járásoknak azok tekinthetőek, amelyekben magas a munkanélküliek aránya, és ezzel párhuzamosan a meglévő állásokat a jövőben érintheti az automatizálás.

Ennek figyelembevételével a GVI felállított egy automatizációs kitettségi indexet is, ami azt jelzi, hogy hol kell a legjobban félni a robotoktól. Ez alapján elsősorban a kevésbé fejlett területeknek, mindenekelőtt a z északkelet-magyarországi régiónak van a legnagyobb félnivalója. Azonban a legveszélyeztetettebb járások itt is azok, ahol a legtöbb a gépekkel kiváltható munkahely, azaz Csenger, Bicske, Budakeszi és Gyál itt is élen jár.