A magyar kormány körülbelül egy éve hozott határozatot arról, hogy milyen konstrukcióval építené meg a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonalat, amelyen kínai áruk száguldanának Európába. Az eddig a nyilvánosságtól elzárt kormányhatározatot most a Magyar Nemzet szerezte meg, eszerint pedig a fejlesztés 85 százalékát húsz évre felvett kínai hitelből fizeti majd a kormány.
Az eredeti határozatban még az szerepelt, hogy 472 milliárd forintba kerül majd a magyar államnak a kínai hitelből épített Budapest–Belgrád-vasútvonal, a Magyar Nemzet kormányzati forrásai szerint viszont azóta már azzal számolnak, hogy nagyjából 550 milliárdból épülhet majd meg a projekt. Erre jön rá
A projekt célja az lenne, hogy egyfajta új selyemút részeként gyorsabban juttassa el a kínai árukat az európai piacra. Kína már megvette a pireuszi kikötőt, ezt kötné össze Budapesttel a vasútvonal. A vasútvonalról először 2013-ban tárgyalt a kínai és magyar kormány, akkor azt tervezték, hogy 2017-re el is készül a projekt, bár ennek ma már nincs sok esélye.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szerint viszont bár Kínának nagyon megéri a fejlesztés, a magyar államnak csak nagyon lassan térül majd meg az egész, Európán belül ugyanis nagy forgalmú kereskedelmi vasútvonalakat csak kb. 85 százalékos támogatással éri meg építeni, vagyis akkorából, mint amekkora hitelt a kínaiak adnak majd a Budapest-Belgrád vonalra.
A beruházásnak még keresztbe tehet az Európai Bizottság, amely azt vizsgálja, nem volt-e korrupció a projekt tenderezésénél. Ráadásul a nagy hitel is baj lehet Brüsszelben, mert így nem fog teljesülni az, hogy a kormány a mostani GDP-arányos 75 százalék körüli szintről 65 százalék alá csökkentse az államadósságot.
A beruházás részleteiről péntektől Rigában tárgyalhat a magyar kormány és kínai partnere, ahol 16 kelet-európai ország és Kína csúcsvezetői találkoznak egy kétnapos egyeztetésre.
(Borítókép: Ivica Dacic szerb Li Ko-csiang kínai kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök (b-j) kezet fog miután a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében kezdődő együttműködésről állapodtak meg a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcstalálkozón 2013. november 25-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)