A kormány csütörtökön terjesztette a parlament elé a második őszi adócsomagot, amely több területen is jelentős változtatásokat hoz, egyrészt csökkentik a munkára rakódó járulékterheket, másrészt egykulcsossá teszik és szintén mérséklik a vállalatokra kiszabott társasági nyereségadó mértékét.

Ez utóbbi, azaz a társasági adóról szóló törvénybe azonban belekerült egy kevésbé látványos, de a szakmai kommentárok alapján elég fontos módosítás is, amely az adóelőnyökkel való visszaélést illeti. Ezen változtatás miatt

• bár üdvözlendő módon szigorodik az adóelkerülés elleni fellépés,
• de látszólag a hatóságok egyéni és eseti elbírálásán múlik majd, hogy mit tekintenek adóelkerülésnek és mit nem,
• a pontos kritériumokat pedig a törvény nem fekteti le,
• tehát felmerül a lehetősége annak, hogy az adóhatóság kénye-kedve szerint vegzáljon egyes cégeket.

A jelenleg hatályos megfogalmazás szerint akkor lehet elmeszelni egy céget egy adott adóelkerülő művelet miatt, ha megállapítható, hogy "annak célja csak az adóelőny az egyik fél vagy a felek számára". A mostani módosítás arról szól, hogy minden olyan ügyletre lecsaphatnak majd, ahol a művelet "fő célja az adóelőny".

Ez egyfelől nyilván szűkíti az adóelkerülés lehetőségét, ezért első ránézésre jó dolog, másfelől azonban nem definiálja, hogy mi számít fő célnak, és hogyan kell ezt meghatározni, ami miatt akár adóhatósági önkényre is lehetőséget adhat.

A dologra a Napi.hu beszámolója szerint Beer Gábor, a KPMG adóosztályának vezetője hívta fel a figyelmet a cég adókonferenciáján. Ő úgy fogalmazott, hogy ez egy "gumiszabály", hatásait tekintve pedig "atombomba" lehet. 

Ezzel arra utalt, hogy eddig ha a hatóságok egy gyanús ügylettel találkoztak, akkor a törvényben szereplő "csak" szócska miatt "elég volt egy mondvacsinált indokot kiizzadni magyarázatként az adóhatóság felé." Más szóval ha fel tudták mutatni, hogy az adott ügylet nem kizárólag adóelkerülésre, hanem valami másra is jó volt nekik, akkor nyert ügyük volt. Most már ez a védekezés kevés lesz, azt azonban nem tudni, hogyan állapítják majd meg a NAV-nál, hogy pontosan mi az ügylet fő célja.

Az adószakembert szerettük volna megkérdezni arról, hogy pontosan milyen gyakorlati hatásokat vár a törvénymódosítástól, de a KPMG-től azt a választ kaptuk, hogy "egyéb elfoglaltságaira hivatkozva ezúttal sajnos nem tud segíteni".

Frissítés: Jelentkezett viszont Kertész Gábor, az Accace adómenedzsere, aki korábban itt írt részletesebben a szabályról.