Az elmúlt tíz évben ennyire rossz évet még nem zártak a magyar méhészek, közepes alatti termés, alacsony felvásárlási ár és egy, a méheket tizedelő kórokozó terjedése is nehezítette a munkát - nyilatkozta kedden az MTI-nek a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke.

Haász Ferenc szerint a kora tavaszi esős, hűvös és a nyári csapadékos időjárás miatt a repce- és az akáctermés lényegesen kevesebb lett a tavalyinál, konkrétan egy normál méhészeti évhez képest feleannyi termés lett idén. A felvásárlási árak is nagyon alacsonyak, dömpingár-szinten vagy az alatt vannak.

Ráadásul az utóbbi években egyre többen és - a jövedelmezőség javítása érdekében - egyre több méhcsaláddal kezdtek méhészkedni, de a méhlegelők nagysága nem nőtt. Néhány megyében az egy négyzetkilométerre eső méhcsalád-szám 16-18 (Békésben 14), miközben a hetvenes-nyolcvanas években ez a szám 4-5 volt. A mézelő növények méztermelő-kapacitása adott, ha több méhcsalád jut a területre, akkor az egy családra jutó hozam csökken - magyarázta.

Sok kínai és dél-amerikai méz jelent meg az európai és a magyar piacon, ami túlkínálatot eredményez. Emellett több területen nagy károkat okozott a varroa atka nevű kártevő is, egyes termelők vesztesége eléri az 50-70 százalékot. "Országos szinten 15-20 százalékos méhpusztulással lehet számolni" - fogalmazott Haász Ferenc, hozzátéve, hogy gyaníthatóan ritkul a szakma az idei szezon után.

Minőség szempontjából viszont nem rossz az idei év, főleg akác és vegyes mézből vannak egészen kiválóak. A repce-, napraforgó- és hárstermés viszont mind mennyiségben, mind minőségben gyenge volt idén Haász szerint.

A nagybani piacon a felvásárlási árak kilónként 600 forint körül alakulnak a vegyes méz, 1100 forint körül az akácméz esetén. Utóbbi tavaly 1400-1500 forint is volt - mondta összehasonlításképp az egyesületi elnök. "Egy nagyobb méhészet esetén ez több millió forintos veszteséget jelent, pláne, hogy a felmerülő költségek nem voltak alacsonyabbak a korábbi évekénél."