Elutasította az Alkotmánybíróság a Quaestor-kárrendezési törvény elleni indítványokat. A törvényt csaknem hatvan indítványban támadták meg, ezeknek azonban közel egy évnyi vizsgálat után nem adott helyt a testület szerdai határozatában – írja a hvg.hu.

Az indítványozók egy része a kárrendezésből valamilyen okból kimaradt befektető volt. Az Alkotmánybíróság a panaszaikkal kapcsolatban a hvg cikke szerint megállapította, hogy

• mivel a csődben érintettek kártalanítása kivételes jellegű, méltányosságon alapuló állami juttatás,
• a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a jogosultak körének, illetve a juttatás mértékének és feltételeinek a meghatározása során is.
• Ami magyarul azt jelenti, hogy mivel a Quaestor-károsultakat nem volna kötelező kimentenie az államnak, végső soron az állam döntheti el, hogy ha kimenti őket, akkor ezt milyen feltételekkel teszi.
• Bár egyszer már visszadobta a törvényt az Ab hasonló aggályok miatt, a jogszabály most érvényes verziója már "tárgyilagosan és észszerűen határozta meg a jogosultak körét", a személyenként kifizethető összeg maximálásával pedig nem valósult meg tulajdonelvonás.

A károsultak azért támadták a törvényt az Ab előtt, mert úgy gondolják, hogy sokkal több pénzt is visszakaphattak volna, mint amit a jogszabály megadott nekik. A Befektetővédelmi Alap fejenként hatmilliót kifizetett, ebből összesen 88 milliárd forint jött ki, ezen felül viszont a Kárrendezési Alapból csak 36,1 milliárdot kaptak meg, miközben a zár alá helyezett Quaestor-vagyont 44,5 milliárdosra becslik.

A Quaestor-károsultak érdekvédelmi szervezete a hvg szerint nagy reményt fűzött az Alkotmánybíróság döntéséhez: a csoport tagjai hétfőn az Ab Donát utcai székháza előtt tüntettek, és petíciót adtak át a testület elnökének. A terveik szerint most az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak panaszaikkal.