Ha Magyarország nem hangolja össze nagyon gyorsan az uniós irányelvekkel az energetikai szabályozását, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viszi az ügyet, derült ki a csütörtökön a Bizottság honlapján közzétett, úgynevezett indoklással ellátott véleményből. A brüsszeli felszólítás szerint a kormánynak két hónapja maradt arra, hogy beszámoljon az EU-nak, milyen lépéseket tett a helyzet orvoslására.

A problémák nem újak, az Európai Bizottságnak régóta gondja van azzal, hogy a magyar kormány nem hajlandó bizonyos irányelveket átültetni a magyar szabályozásba, és ezzel áttételesen a fogyasztókat is megkárosítja. Többször is felszólították már az országot az utóbbi években, a kormány pedig tett is néhány előremutató lépést még tavasszal, de nem eleget. Sőt, most éppen úgy tűnik, hogy még a meglépett dolgok egy részéből is visszatáncolnának, teljesen hamis indokokra hivatkozva.

Az EU-nak egyebek mellett például azzal van baja, hogy az elosztócégek költségeit az Energiahivatal elég önkényesen állapíthatja meg, és a cégeknek még csak rendes jogorvoslatra sincs lehetőségük, emellett nem engedik nekik, hogy bizonyos költségeket az árakba építsenek, nem háríthatják át a rájuk kivetett különadókat sem.

Hogy az ország tetemes bírságot kockáztat, azzal korábban kiszivárgott dokumentumok szerint a kormány is teljesen tisztában van. Sőt a forgatókönyvek között szerepelt az is, hogy a kormány megvárja, amíg a veszteségekkel küzdő külföldi energiacégek elhagyják az országot, majd 2017-től, amikor már szinte csak az állam marad a piacon, helyreállítja a rendszert az Európai Bizottság által elvárt módon. Még mielőtt nyakunkba varrnák a büntetést.

Az Európai Bizottság egyebek mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországnak az uniós irányelv értelmében gondoskodnia kell arról, hogy a hálózatok üzemeltetői jogilag ne legyenek egy kézben az energiatermelők és szolgáltatók tulajdonosaival, ez ugyanis hosszabb távon káros a fogyasztóknak. Megjegyzik azt is, hogy az Energiahivatalnak függetlennek kell lennie, a magyar kormánynak pedig nem lehet joga ahhoz, hogy meghatározza, ki hogyan csatlakozhat a nemzeti gázforrásokhoz. (Ez volt annak idején az egész MVM-MET-botrány is kiindulópontja is, azóta éppen ebben a kérdésben már születtek intézkedések.)