A következő évtizedben legalább 5300 megawatt erőművi kapacitást kell létesíteni, tizenöt éven belül pedig valamivel több mint 7000 megawattot - állítják a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) szakértői az idei elemzésükben. 

A Mavir prognózisa szerint 2016 után a magyar gazdaság nettó villamosenergia-fogyasztása évi 1,1 százalék körül bővül, majd a 2020-as évektől 1 százalékra, később 0,9 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. Ez alapján az idei 44,2 terawattórára becsült fogyasztás 2026-ra 48,7 terawattórára, 2031-ben 50,8 terawattórára nő.

Persze az új erőművekre nem a lassan növekvő kereslet, hanem inkább a leállított nagyerőművek miatt lesz szükség. A tavaly év végén még 2015. december 31-én 8558 megawattos villamos teljesítőképességből a 2020-as évek közepére körülbelül 5500 megawatt marad, 2031-re pedig 5300 megawatt. Addigra a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a rendszerből. 

A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, leselejtezésük kisebb mértékben befolyásolja rendszert, bár a Mavir szerint hosszabb távon a most működőknek csak a harmada maradhat meg.

A befektetők jelzései alapján elvileg közel 3400 megawatt új kondenzációs, összetett gáz- és gőz-körfolyamatú (CCGT) egység épülhetne a következendő tíz évben, amit az atomerőműves blokkok követhetnek a húszas évek 2. felében.

A Mavir elemzése szerint a húszas évek második felében már számolni kell legalább egy nukleáris egységgel.

Az erőműpark jelentős többlettét tartalékképzési szempontból ki kellene egészíteni exporttal (szomszédos országok bővítéseinek függvényében) vagy szivattyús-tározós vízerőművel, de a rendszerirányító mindkettőnél sok bizonytalanságot lát. A kiserőmű-létesítések folytatódhatnak, de a fő részarányt képviselő szélerőművek és a hőellátáshoz kötött biomassza-tüzelésű erőművek továbbra sem jutnak meghatározó szerephez - állapították meg.

A tanulmányban jelzik: a magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége már nem elegendő a villamosenergia-igények biztonságos ellátásához tisztán hazai forrásokból. A hazai erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2015-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 31,28 százalékát tette ki, és 2016-ban is meghaladta a 28 százalékot.