A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal és megöli a reklámpiacot a közterületi reklámozást célzó különadó, és a településkép védelméről szóló törvény szigorítása. Úgy vélik, a két tervezet együttes hatása gyakorlatilag megsemmisíti a közterületi reklámozást, amely sok száz vállalkozást és több ezer dolgozó, bérbeadó megélhetését ellehetetleníti.

Ahogy arról korábban írtunk, a kormány béremelési és adócsökkentési tervét is tartalmazó saláta törvénybe azt is beleírta, hogy az óriásplakátok és egyéb közterületi reklámok után adót kellene fizetnie a plakátos cégeknek, egy négyzetméternyi reklámért évente maximum 12 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy egy óriásplakátért évente úgy 144 ezer forintot kellene fizetni, ami

Ezt az adót az önkormányzatok vethetik ki 2018 januárjától, viszont bizonyos cégek, köztük olyanok, amik a kormánnyal jóban lévő üzletemberek tulajdonában vannak, teljesen megúszhatják az adófizetést. 

A reklámszövetség szerint viszont ez különadó az uniós állami támogatási szabályoknak ellentmondva diszkriminatív, szelektív előnyt biztosít egyes médiavállalatoknak. A közterületi médiapiac szereplői komoly hátrányba kerülnek más szakági szereplőkkel szemben és a reklámozókat a globális online reklámpiac felé terelik. Emiatt ez az adó versenyhátrányt jelent az online piacon túlsúlyban lévő globális szereplőkkel szemben a hazai vállalkozásoknak. Ráadásul a közterületi reklámokat szolgáltató vállalkozások

és a plakátok kihelyezéséért ugyanúgy fizetnek közterület-használati díjat az önkormányzatoknak, mint bármelyik közterületet használó vállalkozás. Az adó mértéke pedig olyan magas, hogy a közterületi reklámok fenntartása lehetetlenné válik. 

A szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy folytatódjon a megkezdett párbeszéd a szakma és a kormány között, ahogy az általuk kidolgozott javaslati anyag megvitatása is.