Richard Craib 29 éves, Dél-Afrikából származik és az ő nevéhez köthető napjaink egyik legizgalmasabb pénzügyi alapja, a Numerai. Anonim adatelemzőkkel, titkosítással és egy folyamatosan tanuló mesterséges intelligenciával Craib célja nem kevesebb, mint teljesen újraértelmezni a pénzügyi szektort. A Wired cikkéből összeszedtünk mindent, amit a pénzcsinálás forradalmáról tudni érdemes.
Egy év telt el azóta, hogy Richard Craib úgy döntött, egy saját maga által finanszírozott startuppal vág bele a pénzcsinálás megreformálásába. A férfi akkor éppen Dél-Afrikában dolgozott egy vagyonkezelő cégnél, ahol nem túl bonyolult gépi tanuló algoritmusokat tervezett. Craib szerette volna megosztani a cég adatait egy barátjával, aki jóval komplexebb dolgokat csinált neurális hálózatokkal.
A cég ezt persze nem engedte, de talán jobb is, hogy így alakult, mert a férfi éppen ennek hatására kezdett el megismerkedni az adatok kódolásának új módjaival. Így jött létre a Numerai, amibe nem sokkal később a Renaissance Technologies egyik alapítója, Howard Morgan is beszállt, méghozzá nem is kevés pénzzel. Ami azóta történt Morgant igazolta, aki a Union Square és a First Round Capital után úgy tűnik, ismét jó lóra tett.
A hedge fundok tulajdonképpen olyan tőkealapok, amiből több, különféle kockázatot jelentő és hozamot hozó beruházást pénzelnek. Az első ilyen 1949-ben indult, de azóta rengeteg idő eltelt, a piac pedig változott. A technológia fejlődésével a hedge fundok elkezdtek kacérkodni a gépi tanuló algoritmusokkal, melyekkel sokkal könnyebbé tehető a munka.
Ezek közé tartozik a Renaissance Technologies is, akikről novemberi cikkünkben többet is megtudhatnak. Craib azonban ennél jóval tovább ment: nem csak a crowdsourcing - azaz nagyjából a közösségi információszerzés - fogalmát vezette be a képletbe, hanem a mesterséges intelligenciát, a titkosítást és a bitcoint is.
A Numerai mögé pedig egyre nagyobb nevek állnak be. A crowdsourcingnak köszönhetően a világ minden tájáról szállnak be elismert tudósok a projektbe, a legjobbaknak összesen havi 150 ezer dollárt fizetnek ki bitcoinban, ami visszakövethetetlenségéből adódóan szintén a névtelenséget segíti elő.
A projektben jelenleg 7500 adattudós vesz részt, akik 500 ezer különböző modellt hoztak létre, ezek pedig nagyjából 28 milliárd előrejelzést tesznek. A crowdsourcingnek köszönhetően pedig ezek az emberek egymással is versengnek, pénzt ugyanis csak a 100 legjobb kap. A Numerai agya pedig ebből a rengeteg algoritmusból képes a legjobbakat összerakni, ezzel fejlesztve önmagát.
A Numerai egyik különlegessége a folyamatosan tanuló mesterséges intelligencia, amit olyan adattudósok fejlesztenek, akiket Craib nem is ismer. Hozzájuk el is kell jutni az adatoknak, ez pedig szintén izgalmas feladat. Ehhez Craib kezdeti inspirációja, azaz a kódolási módszerek feltérképezése szolgált segítségül. A férfi csapatával egy olyan technológiát hozott létre, ami titkosítja a Numerai adatait, mielőtt átküldené azokat a névtelenségbe burkolózó adattudósoknak.
Az általuk kifejlesztett módszer azonban nem egyszerűen titkosít, annál többet csinál. Leginkább egy kísérleti módszerhez, a homomorf kódoláshoz hasonlít, melynek lényege, hogy a titkosított adatokon úgy lehet dolgozni, hogy azok mindvégig titkosított formában maradnak. Ezt nagyjából úgy lehet elképzelni, mint ha valaki úgy készíttetne el egy terméket az alkalmazottaival, hogy a hozzávalókat egy lezárt dobozba teszi, azokhoz pedig csak a doboz oldalán elhelyezett speciális kesztyűkkel lehet hozzáférni. Mikor elkészült, kiveszi a dobozból, az egész folyamat alatt pedig senki más nem fért hozzá az alapanyagokhoz, csak ő.
A módszer azonban nem véletlenül kísérleti, a tisztán homomorf titkosítás ugyanis szignifikánsan megnöveli a számítási időt. Ez gyakorlatilag alkalmatlanná teszi arra, hogy jelenlegi formájában felhasználják a piacon. Craib állítása szerint az ő módszerük áthidalta ezt a problémát, egyesek azonban úgy gondolják, ezt csak a biztonság csökkenésével tudták kivitelezni, így különösen óvatosnak kell lennie annak, aki velük dolgozik.
Craib tehát az általuk birtokolt összes adatot az adattudósok rendelkezésére bocsátja, de csak titkosított formában. Így az általa kifejlesztett algoritmusokat senki nem tudja más adathalmazon alkalmazni - ahogy Craib sem.
Csak hogy egy sikersztorit is említsünk, az NCVSAI nevű mesterséges intelligencia még az év elején kezdett el előrejelzéseket feltölteni a Numerai agyába. Május elején több prognózist is feltöltött, melyek közül a legerősebb a Salmar ASA nevű norvég halászcég megvásárlása volt. A Numerai lecsapott a cégre, az pedig május végére elképesztő növekedést produkált.
A legnagyobb buktató talán a Numerai alapvetése, a titkosítás lehet, ez ugyanis egyrészt szignifikánsan megnöveli a számítási időt, ami üzleti döntések meghozásánál nem előnyös, másrészt a kódolt adatokkal nehezebb dolgozni és belőlük következtetéseket levonni. Ezen kívül pedig kérdés az is, valójában mennyire jelent biztonságot a saját titkosítás, ezzel kapcsolatban vannak kétségek. A fejlődő mesterséges intelligencia és a titkosítási módszerek folyamatos fejlődése viszont ezeken a problémákon sokat segíthet.
( Cikkünk legnagyobb részben a Wired angol nyelvű cikkének fordítását tartalmazza, melyet itt olvashatnak. További források voltak: a Numerai honlapja, a Wikipédia és a Wired magyarázó cikkei)
(Borítókép: Numerai)