A magyar vállalatok elmaradottabb technológiát alkalmaznak, túl kicsik, nehezen növelik a termelésüket, összességében kevésbé hatékonyak, mint a Magyarországon jelen levő külföldiek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatásából, amelyről a Világgazdaság számolt be.

A kutatás egyebek mellett arra jutott, hogy

• a külföldi irányítású vállalatok termelékenysége két és félszer akkora, mint a magyaroké, és az évek során egyáltalán nem csökken, hanem nő a különbség.
• A külföldi tulajdonú cégeknél egy foglalkoztatott 13 millió forint hozzáadott értéket termelt 2014-ben, a magyarokban átlagosan 5 milliót. Négy évvel korábban ez az adat 10,5, illetve 4,3 millió volt.
• A külföldi leányvállalatok hozzáadott értékének nagysága 2015-ben elérte a 9,1 ezermilliárd forintot, az előző évhez viszonyítva folyó áron 9 százalékkal nőtt.
• A Magyarországon működő vállalkozások 3,5 százaléka, mindössze 18 ezer cég állt külföldi irányítás alatt, ám ezek adták az összes vállalkozás árbevételének, termelési értékének, valamint hozzáadott értékének több mint 50 százalékát, illetve ezek valósították meg a beruházások több mint 40 százalékát, és náluk dolgozott a munkavállalók több mint negyede.
• Jóval több embert is foglalkoztatnak, az egy külföldi leányvállalatra jutó alkalmazottak száma 2014-ben 35 fő volt, szemben a hazai irányítású cégek háromfős átlagával. 

A külföldi irányítás jelentősége elsősorban a nagyvállalati körben meghatározó, főként az 50 főnél nagyobb vállalkozások körében is jelentős, a 250 fölötti létszámú vállalkozásoknál pedig kiemelkedő. Éppen ezért elemzők szerint a magyar vállalatok életében a jövő évi járulékcsökkentés és a társasági adó mérséklése sem hoz túl nagy fordulatot. Erről itt írtunk részletesen, a magyar termelékenységről, és arról, hogy ez mit jelent a bérszínvonalra nézve, pedig itt.