Bár továbbra is szakmunkásokból van a legnagyobb hiány, a cégek ötödénél már a diplomás munkavállalókból sincs elég – derül ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből.

A felmérés elég lesújtó képet ad a munkaerőpiacról, már ha hihetünk a céges önbevallásnak. A Világgazdaság ismertette a fő megállapításokat, amikből egyebek mellett kiderült, hogy 

• a válaszadó vállalatok 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szakmunkás a cégüknél;
• minden harmadik cég arról panaszkodott, hogy segéd-, illetve betanított munkást is keres;
• minden ötödiknél kevés a diplomás;
• és a cégek tizede megfelelő képzettségű vezetőt is keres;
• viszont az adminisztratív területeken gyakorlatilag telített a pálya, azaz nincsenek szabad állások.

A betanított- és segédmunkásokat, illetve a szakmunkásokat is a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják leginkább. Az ágazatok közül az élelmiszeripart és a vegyipart (61 érinti leginkább a munkaerőhiány, de a gép- és feldolgozóiparban sem elhanyagolható a probléma.

A GKI megállapítása szerint a szakmunkásképzés jelenlegi rendszere nem képes enyhíteni a hiányt. Ennek részben az az oka, hogy sokan már a végzést követően közvetlenül külföldön keresik a boldogulást (a jobb fizetés, a perspektíva és a stabilitás reményében), esetleg egy-két év hazai szakmai gyakorlat után mennek ki.

A kutatóintézet szerint nem vonzó továbbá szakmunkásnak tanulni azért sem, mert a végzettséggel szerezhető jövedelem sok esetben (különösen a kisebb településeken) nem tér el jelentősen a minimálbértől. A KSH adatai szerint például a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt – írja a Világgazdaság.