Tovább csökkent a munkanélküliség és tovább nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, a rendszerváltás évei óta nem dolgoztak ennyien, és nem voltak ilyen kevesen állás nélkül a KSH friss adatai szerint.
Ezek szerint a 2016. szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest
Ez egyben azt is jelenti, hogy a foglalkoztatás 1992 óta nem volt ilyen magas, a munkanélküliség pedig a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony Magyarországon.
Viszont az adatokból az is látszik, hogy a magas foglalkoztatás részben annak köszönhető, hogy rengetegen, egészen pontosan 220 ezren dolgoztak közmunkásként. Bár ez a tavalyi évhez képest csökkenést jelent, még mindig rendkívül magas.
Az alacsony munkanélküliség nem csak arra vezethető vissza, hogy egyre több az új munkahely, bár természetesen ez is fontos tényező, hiszen enélkül nem nőne a foglalkoztatás se.
Azonban a demográfiai okok és az elvándorlás okozta szakemberhiány is jelentősen hozzátesz ahhoz, hogy alig van már munkanélküli az országban. Jellemző, hogy Rolek Ferenc, a munkaadók és gyáriparosok érdekképviseletének vezetője pont a rekordalacsony munkanélküliség bejelentésének napján magyarázta hosszasan, hogy mekkora baj van a magyar munkaerőpiacon.
A külföldi telephelyen dolgozók pedig további 117 ezer főt tettek ki, tehát valójában a magyarországi elsődleges munkaerőpiacon nem 4,4 millióan, hanem 4 millióan és 76 ezren dolgoznak.
Az is látszik az adatokból, hogy a nemek közti egyenlőségtől elég messze áll Magyarország a foglalkoztatás terén, a 20–64 éves férfiak körében ugyanis 79,7 százaléknak van állása, míg a nők esetében ez az arány csak 65,6 százalék.
Mindemellett hiába van egyre több embernek munkája, a tartósan munkanélküliek helyzete nem javult. A munkanélküliség átlagos időtartama ugyanis már a másfél évet is meghaladja: átlagosan 18,1 hónapot kell várni arra, hogy valaki új állást találjon, miután elvesztette a munkahelyét. Ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek többsége csak nagyon nehezen talál újra állást.