Úgy tűnik, az országot elkapta a bürokráciacsökkentési láz, ami néha olyan abszurd eseteket okoz, mint ami múlt év végén történt a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal.

A központ Kishantoson ökológiai mintagazdaságot üzemeltetett, amíg az állami földekért felelős Nemzeti Földalapkezelő Szervezet másnak nem adta a földeket. A Központ szerint az NFA jogtalanul vette el és adta másoknak az állami földeket, ezért több pert is indítottak.

Volt, amelyben a Kúria már kimondta, hogy jogtalanul adták másnak a biogazdaság által művelt földeket, egy másik perben pedig 19,2 millió forintot és járulékait követelik a kishantosiak az NFA-tól.

Ennek a pernek január 12-én lett volna a következő tárgyalása, decemberben viszont a kishantosiak kaptak egy levelet a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól, hogy 

egészen addig, amíg a szervezet jogutódja nem lép be a perbe. A bíróság Lázár János nagy bürokráciacsökkentő kormányhatározatára hivatkozik, amelyben részletesen leírták, hogy melyik háttérszervezetnek milyen feltételek között és mikor kell megszűnnie, és ki végzi utána a feladatát.

A határozat azt írja, hogy az NFA a "földet a gazdáknak program", vagyis az állami földek bérbeadására, majd elárverezésére szervezett program lezárásával megszűnik. Ez pedig a bíróság szerint november 5-én megtörtént, egy nappal azután, hogy hivatalosan is lezárták a földárveréseket, vagyis innentől fogva az NFA, mint független intézmény, megszűnt és a Földművelésügyi Minisztériumba olvadt.

mert a Földet a Gazdáknak program sem ért véget azzal, hogy lezárult a 3 hektárnál nagyobb földek elárverezése. Az FM kérdésünkre elmondta, a bíróság tévesen értelmezi a kormányhatározatot, ami azt is jelenti, hogy az "ún. kishantosi peres ügyekben" továbbra is az NFA az alperes. A minisztérium azt írta, hogy amint az NFA megkapta a bíróság végzését, válaszolni fog arra. Kérdés persze, hogy egyáltalán elküldte-e a bíróság a végzést a szervezetnek, amely a legjobb tudása szerint már nem is létezik.

A bíróságot nem véletlenül kavarhatta meg a Földet a Gazdáknak program körüli hercehurca, a döntéshozók ugyanis, ha az a szándékukat jobban szolgálta, úgy beszéltek a programról, mint aminek vége van. A bíróság a parlament 2016 november 4-én hatályba lépett, pár soros törvénye alapján hitte azt, hogy vége a programnak, a képviselők azonban valójában csak arról döntöttek, hogy lezárják a földárveréseket, maga a program fut tovább.

Annak, hogy egyáltalán a témában törvényt alkottak, Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője szerint mindössze az volt az oka, hogy megakadályozzák a népszavazás kiírását a kormány földprivatizációs programjáról.

A Kishantosi Központ mindenesetre kérte az új tárgyalás kiírását és a per folytatását, a bíró pedig állítólag azt mondta, ha meg tudják indokolni, hogy az alperes még mindig létezik, akkor kiír egy új tárgyalást. Megkérdeztük az esetről a bíróságot is, egyelőre még nem válaszoltak.