Nemcsak a bónuszosztásban volt serény a Magyar Nemzeti Bank 2016-ban, hanem az ország devizatartalékait is brutálisan költötték: egy év alatt a pénz ötödének, közel 6 milliárd eurót költöttek, és így most 24 milliárd euró van még a kasszában.
De nemcsak a devizán adtak túl,
Korábban a Portfolio.hu cikkére hivatkozva azt írtuk, hogy ezt a 110 millió euró értékű tartalékot eladták, de az MNB később közölte, hogy nem ez a helyzet, hanem derivatív üzleteken keresztül befektették. Ezért az aranytartalék átkerült a jegybanki elszámolás egyik, ismert sorából egy másik, nem ismert sorába, tehát úgy tűnt, mintha elfogyott volna.
Ezzel szemben elméletileg még megvan az arany, csak üzletel vele az MNB. A Portfolio második cikke szerint az MNB úgynevezett swapügyletet kötött az aranyra. Ez azt jelenti, hogy az eladás idején devizát kaptak az aranyért cserébe, majd ugyanott rögzítették, hogy bizonyos idő elteltével az MNB visszavásárolja majd ugyanazt az aranyat, amit eladott, előre meghatározott áron.
Ebben az a ráció, hogy ha a jegybank jól sáfárkodik, és időközben az arany árfolyama számításai szerint alakul, akkor profitot csinálhat az ügyleten. Kérdés persze, hogy erre alapból miért van szükség, hiszen a tartalék elsődlegesen azért van, hogy legyen hova nyúlni, ha gond van, nem arra, hogy rizikós határidős üzletekkel fialtassák. Az MNB szerint arról van szó, hogy a jegybank "befektetései során a kockázatok, a várható hozam és a likviditás együttes vizsgálata alapján állapítja meg a devizatartalékok optimális szerkezetét."
A Portfolio szerint az is kiderül, hogy egyrészt az MNB nemzetközi tartalékának csak rendkívül kis részét tartja aranyban (ami egyáltalán nem különleges helyzet), másrészt az is, hogy az arany eddig sem fizikai (tömb) formában állt az MNB birtokában.
A devizatartalék pedig csak decemberben 767 millió euróval csökkent, de ez még mindig semmi a márciusi 4,16 milliárdos mínuszhoz képest. A tartalék részben a devizahitelek forintosítására ment el, részben az államadósság belső finanszírozása okozta az MNB szerint. A forintosítás mellett tehát elsősorban az Államadósság Kezelő Központ és a Magyar Államkincstár devizaműveletei apasztották a pénzt.
Mindazonáltal az MNB számításai szerint hiába csökkent nagyon jelentősen a tartalék, még bőven van elég. A jegybank ugyanis a devizatartalék ilyen ütemű elköltésére azt az indokot hozta, hogy az éven belül lejáró külső adóssághoz viszonyítva határozzák meg a devizatartalék optimális szintjét, és addig fogják még hagyni apadni a tartalékainkat, amíg idáig el nem jutnak. Az egy éven belüli lejáratú külső adósság mértéke jelenleg 18,4 milliárd euró, tehát közel 6 milliárd euróval kevesebb, mint a tartalék.
Ugyanakkor azt sem árt hozzátenni, hogy ilyen kevés dugipénze legutóbb a pénzügyi világválság kitörésekor, 2008 májusában volt az országnak.