Egy állami koordináló szerv alá kerülne a 150 milliárdos közétkeztetési piac. Az erről szóló törvényjavaslat még januárban a kormány elé kerül, és februárban már a parlament szavazhat róla – értesült a hvg.hu.

A hírportál szerint a dolog még januárban a kormány elé kerülhet, és februárban szavazhatna róla a parlament. Viszont Lázár János a kormányfinón tagadta ezt, szerinte bár korábban valóban volt szó a menzaállamosításról, most nincs napirendben a téma.

Az államosítás a javaslat kiötlői szerint azért lenne jó, mert egyrészt le akarják törni a közétkeztetésben működő magáncégek profitját, másrészt "egységesíteni akarják a színvonalat".

Ez utóbbi kapcsán az a hivatkozási alap, hogy az ország szegényebb régióiban az iskolákban és óvodákban "lisztfőzeléket" és virslinek épphogy nevezhető húskészítményt esznek, míg például Budán állítólag "éttermi minőségű a koszt". (Ennek valamelyest ellentmondanak a budai közétkeztetéssel kapcsolatos személyes tapasztalatok.)

A kérdés csak az, hogy vajon az egységes színvonal a kettő közti skálán hol fog elhelyezkedni. A korábbi államosítási tapasztalatok alapján legalábbis optimista dolog lenne azt várni, hogy Borsodban és Nográdban is éttermi minőségű lesz majd ezután a menza.

Visszatérő érv az államosításra az is, hogy a pártokkal ilyen-olyan módon összefonódott nagy közétkeztető cégek leosztották egymás között a piacot és vitatható közbeszerzésekkel (vagy olykor anélkül), felbonthatatlan szerződésekkel betonozzák be magukat az adott településre. Ez megint elég gyenge érv, hiszen azért bőven láttunk olyanra példát, hogy az államosítás farvizén egy még szűkebb érdekcsoport tette rá a kezét bizonyos ágazatokra.

A jelenlegi rendszer úgy működik, hogy az önkormányzatok nagyjából kétharmada saját működtetésű konyháin, egyharmaduk pedig magánvállalkozásokkal szerződve állíttatja elő a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban és a szociális ellátásban tálalt ételeket.  Hogy minderre mennyit költ, azt az adott település anyagi helyzete határozza meg, így van olyan kevésbé tehetős település, ahol 200 forintból kell kihozni egy adag ebédet, és van olyan, ahol a kétszeresénél is több jut erre.

A Nébih korábbi vizsgálatai alapján az is kiderült, hogy a közétkeztetési konyhák 6 százaléka elégtelenre, 17,5 százaléka elégségesre, 38 százalékuk pedig csak közepesre vizsgázott és mindössze 7 százalékuk felelt meg a minőségi és élelmiszer-biztonsági követelményeknek.