Az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint a magyar lakások drágultak legnagyobb arányban a 29 vizsgált európai ország közül, de ez még nem minden: a nominális árszint is történelmi rekordot döntött az OTP Ingatlanpont elemzése szerint.
Az Ingatlan.com pénteki közleményéből kiderül, hogy az eredmény azért is kivételes, mert a lakásdrágulás jelentős kínálatbővülés mellett ment végbe: 2016-ban 22 százalékkal nőtt a magánszemélyek által értékesíteni kívánt lakóingatlanok száma az előző évhez képest.
2016 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,6 százalékos volt az értéknövekedés, ami messze meghaladja az EU egészén mért 4,3 százalékos átlagot. Hazánkon kívül Lettországban és Izlandon haladta meg a drágulás a 10 százalékos mértéket. Csökkenést mindössze két országban (Olaszország -0,9 százalék és Ciprus -3,3 százalék) mutatnak a számok.
A 2010 óta eltelt időszakot nézve viszont az észak-európai és balti országok viszik a prímet: Észtországban például 67 százalékkal magasabbak az árak 2010-hez viszonyítva. Magyarország ebben az összevetésben a középmezőny élén áll, nálunk a válság miatt dinamikusan mozgó ingatlanpiaci árak összességében 20 százalékkal mentek fel az elmúlt 6 évben.
Az Ingatlan.com elemzése szerint a jelentős kínálatbővülés mellett végbement lakásdrágulás azt mutatja, hogy nagyon mélyről indult el a piac 2014-ben. A válság során nagyon sok lakásvásárlást halasztottak későbbre a háztartások, az utóbbi években látott drágulást nagy részben ez fűtötte, de szerepet játszott benne a lakáshitelek elterjedése és a befektetési célú vásárlások is. Budapesten gyakorlatilag már nem lehet 5 millió forintnál olcsóbb lakást vásárolni, de a 10 millió forintnál olcsóbbak is ritkának mondhatók.
Az árváltozás mértéke azonban rendívül egyenlőtlen országosan, főleg a legutóbbi időkben. Míg a 2015-ben tapasztalt drágulás egységesen érintette a teljes ingatlanpiacot, a tavalyi áremelkedés során a fővárosi ingatlanárak ötödével, a megyei jogú városok lakásárai tizedével emelkedtek, a kisvárosok esetében viszont alig 1 százalék volt a drágulás mértéke. A községekben egyenesen csökkentek az árak, a falvak esetében 15 százalékos áresést mutatnak a számok az OTP Ingatlanközpont elemzője szerint.
Mindezek miatt az eladott lakóingatlanok országos 260 ezer forintos átlagárában nagy a szórás: a fővárosi négyzetméterár ötszöröse a Nógrád megyei 70 ezer forintos értéknek. Az ingatlanárak Budapest mellett Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében is 15 százalék feletti mértékben emelkedtek tavaly, Nógrádban és Somogyban azonban csökkentek. A megyeszékhelyek közül a legnagyobb mértékben (17 százalékkal) Kecskemét drágult 2015-höz képest.
Ha lakástípusokat nézünk, azt látjuk, hogy az elmúlt években a legnagyobb értéknövekedés a lakótelepi lakásoknál következett be: tavaly a panelek országos átlagára már meghaladta a 200 ezer Ft/m2-t. Míg a lakások 15 százalékot drágultak, az önálló házak értékük tizedét vesztették el az év első kilenc hónapjában, mivel ezek zöme vidéki településeken található. Egyes helyeken, például Pest megyében a piaci túlkínálat is lefelé hajtja az önálló házak árát.
A mostani nominális árszint történelmi rekordot döntve már meghaladja a 2008-as árcsúcsot, vagyis ilyen magas lakásárakat papíron még nem láttunk idehaza. Reálértéket tekintve azonban Budapestet kivéve országosan még elmaradnak 2008-tól, a bérekhez viszonyított árak pedig nagyjából az 1998-1999-es éveket idézik, írja az OTP Ingatlanközpont.
A bank szakértője arra számít, hogy idén az egyensúlyi szinthez közelítve, az újlakás kínálat bővülésével országos szinten már csak egyszámjegyű lesz az áremelkedés, azonban a regionális különbségek tovább mélyülnek majd.