Donald Trump fő üzenete az volt az elnökválasztás alatt, hogy ő egy sikeres, milliárdos üzletember, aki felépített egy sikeres, milliárdos cégbirodalmat, és ugyanilyen sikeresen tudja majd újra naggyá tenni Amerikát. És bár Trump kétségkívül nagyon gazdag és vannak nagyon sikeres projektjei, a legsikeresebb projektje mégiscsak az, hogy mindenkivel el tudta hitetni, hogy a Trump név maga a siker szinonimája. Erre épült nemcsak a politikai kampánya, hanem az egész üzleti birodalma is. Megnéztük, hogyan épült fel a Trump vállalat és brand, amelytől most, megválasztott elnökként meg kellene válnia, de amit nem nagyon tud vagy akar elengedni.
A pénteki beiktatással Donald Trump lett az Egyesült Államok valaha volt leggazdagabb elnöke. Nemcsak nagyobb a vagyona, mint eddig bármelyik elnöknek Washingtontól Obamáig, de több pénze van, mint az összes eddigi elnöknek együttvéve.
Az bennem a megkapó, hogy nagyon gazdag vagyok
– mondta Trump egy kampányrendezvényen, ez pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy politikai outsiderként indulva nyerni tudott. Bármikor, amikor valamelyik tévéstáb megkérdezte a Trump-pólós rajongót, hogy miért is lenne a milliárdos a legeslegjobb elnök, a legtöbbjük azt mondta: azért, mert ő először is üzletember ráadásul nagyon sikeres, és vele a Fehér Házban az egész ország olyan sikeres lehet majd, mint a cégbirodalma.
Nem is véletlen, hogy ezt gondolják, hiszen Donald Trump már 20 éve arra kondicionálja az embereket könyvektől tévéműsorokon keresztül reklámokon át mindennel, hogy Trump=siker, pénz, csillogás. Ez az idomítás pedig annyira jól ment, hogy már az üzleteinek a nagy része is erre, a márkanév eladására vagy bérbe adására épül, vagyis
Pedig, bár kétségtelenül tökös ingatlanfejlesztő volt valaha, és kétségkívül nagyon tehetséges salesman, messze nem olyan sikeres és nem is olyan gazdag, mint ahogy mondja. Az üzleti karrierjét pedig a sok arannyal kirakott Trump Tower mellett sok bedőlt üzlet, több csőd, nagyon sok adósság és még több per színezi. Az Egyesült Államoknak így nem biztos, hogy elég, ha Trump csak annyira jól vezeti majd, mint a cégeit, amelyektől elnökként sem hajlandó megválni.
Donald Trump gazdag, kétség nem fér hozzá, de azért nem olyan kiemelkedően, legalábbis messze nem annyira, mint hirdeti. Hogy pontosan mekkora vagyona van, azt nem lehet tudni, mert sem a választási kampány alatt, sem utána nem volt hajlandó kiadni az adóbevallását – ami szerinte nem érdekli az emberek többségét, habár a felmérések nem ezt mutatják –, de Trump a kampány alatt
Trumpnak be kellett nyújtani egy pénzügyi beszámolót a szövetségi választási irodának, amelyben ő maga, vagy hát a könyvelői 8,7 milliárd dollárra becsülték a vagyonát, amelyből 3,3 milliárdot a Trump név értéke tett ki.
Az üzleti sajtó szerint viszont még ez is merész felülbecslése annak, hogy Trump mennyit is ér valójában. A Bloomberg szerint az, ami Trump szerint 8,7 milliárdot ér, az a valóságban legfeljebb 2,9 milliárd. A Forbes magazin ennél egy kicsit többre, 3,7 milliárd dollárra becsüli Trump vagyonát (ami 800 millióval csökkent 2015-höz képest), ezzel a következő amerikai elnök 2016-ban a 156. leggazdagabb amerikai. Ez persze még mindig rengeteg pénz, több mint három és fél Csányi Sándornyi vagyon, de sehol nincs egy Bill Gateshez (81 milliárd), Mark Zuckerberghez (55,5 milliárd) vagy éppen Soros Györgyhöz (24,9 milliárd) képest.
Az amerikai sajtó a választási kampány alatt nemcsak annak nézett utána, hogy vajon ténylegesen mennyi pénze van az elnökjelöltnek, hanem annak is, hogy azt hogyan szedte össze, illetve, hogy tényleg olyan sikeres-e minden, amihez Trump hozzányúl, mint azt állítja. Mint azt senki nem felejtette el kiemelni,
Fred Trump New York külsőbb kerületeiben, Queensben és Brooklynban épített bérlakásokat, összesen vagy 27 ezret, ebbe az üzletbe pedig fiát is belenevelte. Saját bevallása szerint az apja üzletében úgy 200 ezer dollárt (2015-ös értéken 1,4 milliót) keresett, mire lediplomázott, hogy aztán erre alapozva kezdjen bele a saját ingatlanos üzleteibe, Queens helyett Manhattanben.
Itt nevet is tudott csinálni magának, megérezve, hogy a 70-es években eladósodott és rettenetes állapotban lévő New Yorkba és azon belül Manhattanbe érdemes befektetni, és így később a város egyik felvirágoztatójaként is tudott tetszelegni. Az ingatlanozás mellett pedig kezdte építeni a New York-i ingatlanpiacon messze túlmutató playboy-üzletember hírnevét, amelyet először a bestsellerré vált „Az üzletelés művészete" című könyv, majd később az üzleti valóságshow-ja alapozott meg. Ezen keresztül milliomost még messziről sem látó amerikaiak millióinak fejében kapcsolódott össze Trump neve a sikerrel és csillogással.
A való életben viszont nem sáfárkodott olyan jól a pénzzel, az ingatlanok és hotelek mellett kaszinókba, légitársaságokba, steakekbe és minden hasonlóba belefogó Trumpnak legalább annyi teljesen elfuserált üzlete volt, mint amennyi működött. Sőt, azt, hogy nem ment teljesen tönkre, azt nagyrészt az amerikai csődtörvény kiskapuinak okos kiaknázásával és egyéb trükkökkel érte el.
Trump 1993 óta hatszor jelentett csődöt és számtalan olyan üzletbe kezdett – a Trump vodkától a Trump légitársaságon és a Trump jelzálogbankon át a Trump Egyetemig –, amelyek csak égették a pénzt, de vissza nem nagyon hoztak semmit. A Washington Post számításai szerint
A lap szerint ha a '70-es évek végén kiszállt volna a cégéből, és az összes pénzét S&P-részvényalapokba fekteti, és onnantól máig egyetlen üzletet sem köt, akkor úgy 6 milliárd dollárja lenne a mostani 3-4 helyett. Trumpnak viszont, ahogy ismerői mondják, többet ér az, hogy kint lássa a nevét egy épületen vagy egy címlapon, mint az, hogy mennyi pénzt keres.
Ennek pedig sokszor a befektetői látták a kárát, ahogy az például az Atlantic City-beli kaszinóival történt: Trumpnak a '90-es években nem egy, hanem mindjárt 6 kaszinója volt Las Vegas keleti parti kistestvérérében. Ezeket a tőzsdén jegyzett Trump Hotels-en keresztül üzemeltette, amelybe az ekkorra már okosan felépített marketing munkával fogalommá tett Trump név miatt öntötték a pénzt a kisbefektetők az indulásakor.
A kaszinók viszont rettentő pénzügyi helyzetben voltak, óriási hiteleket halmoztak föl és az istennek sem akartak profitot termelni. Egy befektető hajlandó lett volna kisegíteni a céget azzal, hogy többségi tulajdonosként beszáll az egyik kaszinóba, cserébe azt kérték, hogy változtassák meg a kaszinó nevét.
Trump viszont erre nem volt hajlandó, nem akarta trumptalanítani, elállt az üzlettől, a kaszinóbirodalom pedig csődbe is ment nem sokkal később. Ilyen történetből pedig elég sok felbukkant az amerikai sajtóban a kampány alatt, azt bizonyítva, hogy csodák csodájára Trump nem hozza mindig ösztönösen a legjobb döntést, és ennek néha a kisemberek látják a kárát.
Trump mindenesetre rettenetesen büszke a birodalmára, a Trump Organizationre, amely felügyeli a szállodáit, golfpályáit, kaszinóit, borászatát, produkciós cégét, modellügynökségét és minden egyéb üzletét. A Trump Towerben székelő cég (amely valójában sokkal kisebb, mint amekkorának Trump mondja és inkább egy felduzzadt családi vállalkozásként működik, mint egy komoly nagyvállalatként) jelenleg vagy 500 kisebb-nagyobb üzletet felügyel 25 országban.
Ezek között van 17 golfpálya, 14 szálloda 37 ingatlan és még egy csomó minden, amihez Trump a nevét adta jó pénzért. A cég és vezetője ellen pedig most éppen 75 per zajlik, és úgy 713 millió dollárnyi adóssága van, mindez pedig elég kellemetlen, ha bekavar egy elnök külpolitikai vagy gazdaságpolitikai döntéseibe.
Éppen ezért az elmúlt hetekben mindenki állandóan arról beszél Trumppal kapcsolatban, hogy mekkora összeférhetetlenségi kockázatot jelent az, ha Trump nem hajlandó kiszállni a vállalataiból.
Ahogy azt nagyon sokszor lehetett hallani mostanában az amerikai sajtóban, az elnökökre nem vonatkoznak olyan erős összeférhetetlenségi szabályok, mint mondjuk a kongresszusi képviselőkre. De azért minden elnök meg szokta tenni a kellő lépéseket, hogy elkerülje a vádakat, hogy a hatalmával visszaélve a saját vagyonát akarja gyarapítani akar kedvezni.
Ezt úgy szokták csinálni, hogy eladják a részesedéseiket a cégeikben, és a vagyont egy „vak alapba” helyezik. Ez azért vak, mert az elnök vakon rábízza a pénzét egy számára ismeretlen vagyonkezelőre, aki befekteti ide-oda, gyarapítva a vagyont, de úgy, hogy az elnöknek fogalma sincs róla, éppen miben áll a pénze. Trump ehhez képest azzal állt elő a megválasztása óta tartott első sajtótájékoztatóján, hogy
Trump szerint mindez garantálja majd, hogy ő csak az ország ügyeivel foglalkozik majd, és egyáltalán nem fogja befolyásolni a döntéseit, hogy az a Trump vállalatnak jó-e vagy sem. Az amerikai kormány etikai bizottságának (várhatóan nemsokára munkanélküli) elnöke, Walter M. Shaub szerint
Egyrészt Trump nem adja el a részesedését, vagyis továbbra is pontosan tudja majd, hogy melyik cégben van a pénze (a Trump cégben), és azt is, hogy kik vezetik azt a céget (a Trumpok). Ráadásul az az ígéret, hogy a fiaival nem fog üzletről beszélni, nagyjából annyira tűnik hitelesnek, mintha megígérné, hogy nem ír többet a Twitterre.
Ráadásul, bár ezt Shaub nem említette, a Trump-cégnek egy ideje legnagyobb üzlete nem is az, hogy ingatlanokat fejleszt, hanem hogy jó pénzért kölcsön adja a nevét más ingatlanosoknak, akik így Trump szállodákat, irodaházakat és klubokat építenek Brazíliától Egyiptomig. (Éppen ezért például Trump neve 17 épületen van fönt New Yorkban, de ebből csak hatban van valamekkora részesedése).
Egy olyan üzletet pedig, amelynek legnagyobb terméke az alapító neve, nagyon nehéz elválasztani annak cégen kívüli életétől. Így várhatóan bármi is történik majd Trump elnöksége alatt, az kihatással lesz a cégei életére is. És ez fordítva is igaz lehet.