Ma már csaknem minden tizedik dolgozó szegénynek számít Magyarországon, amire az adatfelvétel kezdete, 2005 óta nem volt példa. A Eurostat adatai szerint a foglalkoztatottak társadalmi juttatások után mért szegénységi aránya 2016-ban elérte a 9,6 százalékot az egy évvel korábbi 9,3 után, írja a Világgazdaság.
A dolgozó szegényeknek azok számítanak, akiknek jövedelme nem éri el a medián 60 százalékát. A világgazdasági válságot követő években, egészen 2014-ig 5-7 százalék között mozgott a dolgozói szegénység, azóta azonban nem áll meg a növekedés.
Az elmúlt évek dolgozói szegénységének növekedésében kulcsszerepet játszott, hogy egyre többen vannak a közmunkások, akiknek a keresete mélyen alatta marad az átlagnak. Tavaly azonban nem az ő alacsony bérük okozta a statisztika romlását, mivel egyrészt számuk nem nőtt, másrészt a körükben eleve csökkent a szegénység.
Ami külön aggodalmat keltő adat, hogy a magasan képzetteké, vagyis a felsőfokú végzettségűek körében 6 százalékra nőtt a dolgozó szegények aránya. Ez egyben azt is jelenti, hogy két év alatt triplázódott számuk.
A magyarországi szegénység „mélysége” (a szegénységi rés) viszont két éve csökken, és már annyira alacsony, mint a válság előtt volt. A szegénységben élők mediánjövedelme és a szegénységi küszöb közötti különbség tavaly 18,8 százalékra csökkent a 2015-ös 21,8 százalékról.