Egy újabb nemzetközi összehasonlító listán sikerült a sikeres Magyarországnak hátrébb csúsznia. Ezúttal a magyar egészségügy szerepelt le, Magyarország ugyanis három helyet hátrébb csúszott az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexen (EHCI), amely szerint

Sőt a hosszú évek válságában és megszorító intézkedéseiben megtépázott görög egészségügyi rendszer is jobban teljesít, mint a miénk. 

Az indexet egy svéd agytröszt, a Health Consumer Powerhouse állítja össze már több mint tíz éve. Az intézet saját honlapján az áll, hogy az Európai Bizottság az EHCI indexet tartja a legjobb összehasonlító felmérésnek az európai országok egészségügyi rendszeréről, bár a British Medical Journal blogján megjelent egyik cikk szerint az index pontrendszerét elég önkényesen állítják össze és súlyozzák az országok rangsorolásánál. 

A skálán összesen 1000 pontot lehet kapni, ebből a 2016-ban legjobbnak ítélt holland egészségügyi rendszer 927-et kapott. Magyarország 575 ponttal a 30. helyen van. Ez azt jelenti, hogy a Health Consumer Powerhouse elemzése szerint csak öt európai ország egészségügyi rendszere rosszabb, mint a magyar.

A közép-kelet-európai régióban Csehország teljesít a legjobban, amely Svédországnál csak egy kicsit teljesít rosszabbul 780 ponttal, de Magyarországot Szlovákia, Észtország, Szlovánia, Litvánia, és (idén először) Lettország is megelőzi. Az indexen Magyarország 2008-ban kapta a legtöbb pontot, akkor 650 pont körül voltunk, onnan 2013-ig esett, majd egy évig emelkedett a pontszám, 2014 óta viszont folyamatosan romlik.

Az indexben több kategóriát pontoznak; az országoknak aszerint járnak pontok, hogy

• mennyire érvényesülnek a betegek jogai
• mennyire elérhető a rendszer a betegeknek, például mennyit kell várni nem akut műtétekre vagy milyen gyorsan kap beutalót a beteg kezelésre, miután diagnosztizálták egy daganatos betegséggel,
• mennyire eredményes a rendszer
• milyen a megelőzés színvonala,
• milyen a gyógyszerellátottság
• és hogy milyen széleskörűek a szolgáltatások, például mennyire egyenlő a rendszer. 

Magyarország főleg a várólisták, a nem túl jó eredményesség (sok az abortusz, sokan halnak meg rákban, krónikus légúti fertőzésben és szív és érrendszeri megbetegedésekben), és a rossz gyógyszerellátottság miatt kapott sok rossz pontot. A jelentés szerint a magyar egészségügynek radikális reformokra lenne szüksége, hogy egy modern, páciens-központú rendszerré váljon, ehhez képest viszont a magyar kormány inkább a menekültek kizárásával foglalkozik.