Uniós forrás helyett költségvetési pénzből épülhet tovább a felcsúti kisvasút, írja a Népszava. Ez nem is lenne csoda, ugyanis az uniós pénzosztás gyenge kontrolljának egyik állatorvosi lova lehet a magyar miniszterelnök szülőfalujába épített, tökéletesen értelmetlen kisvasút.   

A kormány decemberben döntött úgy, hogy más kisvasutakat is felturbóz, és erre a célra ötmilliárdot különít el. A meglévő kisvasutakat azonban főleg felújítani kell.

Ettől függetlenül Orbánék kisvasútjának bővítése Bicske és Etyek felé sem került le a napirendről Lázár szerint. Mivel a helyiek tiltakoztak, és nem akarták eladni a telkeiket a kisvasútnak, egy időre sikerült megakasztaniuk a gépezetet.

A teljes bővítésre nagyjából 9 milliárdot terveztek, ebből a Bicske felé menő szakasz a jóval kisebb rész – első körben erről lehet szó. Az egész projekt kormányzati főnökének tavaly nyáron megtették Révész Máriuszt, az ő hivatalos tisztsége egyébként „a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztosé”.

A felcsúti kisvasút legfeltűnőbb problémája, hogy semmi értelme, és a bővítéssel sem igazán lehet menteni a helyzetet. Korábban legalábbis a Speciálterv 25 millióért készíthetett már egy megvalósíthatósági tanulmányt is. Eszerint évi 29 milliós veszteséget fog termelni a kibővített kisvasút is.

Ráadásul így is el fogja kerülni a potenciális turisztikai célpontokat: a nagy etyeki filmstúdiókat és a göböljárási tavakat. De az sem sokat segítene a helyzeten, ha a Bicske és Etyek vagy Alcsútdoboz között buszozókat át tudnák terelni a kisvasútra, a tanulmány szerint ugyanis mindössze 110 utas közlekedik ezen a vonalon naponta.

A soha semmilyen fejlesztési tervben fel sem merülő felcsúti kisvasút azért épülhetett meg bármiféle megvalósíthatósági tanulmány, üzleti modell vagy épkézláb cél nélkül, mert az egészet 2013-ban átminősítették kiemelt projektté, és így nem kellett megindokolni, hogy miért éri meg a beruházás.