Ha esetleg Vlagyimir Putyin orosz elnök azt gondolta, hogy visszautasíthatatlan ajánlatot tett a magyar kormánynak múlt heti budapesti látogatásán, akkor tévednie kell: Magyarország nem kér több orosz hitelt a paksi bővítés finanszírozására.

Putyin február 2-i budapesti sajtótájékoztatójának talán legmeglepőbb bejelentése volt, hogy Oroszország 10 milliárd euró helyett akár a teljes, 12 milliárd eurós költségét is meghitelezné a paksi erőmű bővítésének. 

Orbán Viktor már akkor utalt arra, hogy bár később még felmerülhet a megállapodás pénzügyi részének felülvizsgálata, de ez most nem aktuális, és a mostani feltételek is jók. 

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a csütörtöki kormányinfón egyértelműen elvetette Putyin ajánlatát. Közölte, hogy ez az ajánlat akkor lenne érvényes, ha a projekt pénzügyi problémákkal küzdene, de mivel nem ez a helyzet,  Magyarország nem él vele, egyelőre nem nyúl az államközi szerződéshez.

Lázár emellett azt is felvetette, hogy akár az orosz hitel egy részét is kiválthatjuk más forrásokból, egész pontosan a kormány felvenne egy piaci hitelt, és ebből előtörlesztené az orosz államközi kölcsönt. Ennek az az oka, hogy jelenleg a piacról sokkal jobb feltételekkel tud hitelt szerezni Magyarország, mint a paksi szerződés megkötésekor, így aztán mára a piaci forrásból olcsóbban is szerezhetünk pénzt, mint az oroszoktól.

Ami egyébként végső soron annak beismerése, hogy

Lázár János a kormányinfón azt is közölte, hogy az Európai Bizottság február végéig lezárja a paksi bővítéssel kapcsolatos vizsgálatát, amelyben azt nézik, hogy tiltott állami támogatásnak minősül-e a projektnek nyújtandó finanszírozás, vagy piaci alapon is megáll a dolog. 

Ha zöld utat adnak a projektnek, akkor az előkészítő munkálatok még idén elkezdődnek. Az engedélyezési eljárást 2017 júniusáig be kell fejezni és jövőre már minden technikai és pénzügyi akadály elhárul a bővítés valódi megkezdése elől, legalábbis ha minden Lázár forgatókönyve szerint megy.