Bár az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) korábban cáfolta ezt, a Magyar Nemzet cikke szerint továbbra sem jönnek ki a számok a letelepedési kötvényprogramban: jóval több letelepedési engedélyt adnak ki a program keretében, mint ahány letelepedési kötvény lejegyeznek. 

A Nemzet az ÁKK adataira, illetve a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) által Demeter Márta szocialistából függetlenné vált parlamenti képviselő kérdésére kiadott statisztikái alapján azt írja: míg a program 2013-as kezdete óta 2016 végéig 4702 magyar letelepedési államkötvényt jegyeztek le, addig 6373 személy kapott államkötvényjegyzés címén letelepedési engedélyt.

Ha ez valóban így van, az a cikk szerint azt jelenti, hogy 1671 külföldi úgy kaphatott letelepedési engedélyt a programon keresztül, hogy valójában nem vásároltak állampapírt. Ez esetben a magyar állam 140 milliárd forintnyi forrástól eshetett el.

A letelepedési kötvényprogram lényege, hogy Magyarország külföldi gazdasági migránsoknak ad letelepedési engedélyt pénzért cserébe: az illetőknek 300 ezer euró értékben kell magyar állampapírt (letelepedési kötvényt) váltaniuk, cserébe lakhatnak Magyarországon, és mozoghatnak az Európai Unióban.

A dologban az a csavar, hogy a kötvényeket magánvállalkozások árulják, akik jelentős, esetenként 45-60 ezer eurós szolgáltatási díjat számolnak fel a kötvényes ügyintézésért, és ezt egy az egyben lenyelik. A cégek pedig meglepő módon Rogán Antal propagandaminiszterhez és Habony Árpád kormányzati szürke eminenciáshoz állnak közel. Ennek ellenére sajnos a program március végével megszűnik.

Legutóbb tavaly augusztusban a 444 írt arról, hogy az ÁKK és a BMH számai alapján nem jönnek ki a kötvényprogram számai, több engedélyt adtak ki, mint amennyi kötvényt lejegyeztek. Akkor azonban az ÁKK közölte, hogy a számokkal minden rendben van, az eltérések abból adódnak, hogy a letelepedési kötvényeket közvetítő vállalkozásoknak a letelepedési engedély kiadásától számítva 45 nap áll rendelkezésére a kötvény lejegyzésére. Az évközi eltéréseket az okozza, hogy a tranzakciók az év végén áthúzódnak a következő év elejére, amit a két intézmény eltérően adminisztrál. 

Magyarul a kötvényvásárlás és a letelepedési engedély kiadása között másfél hónap eltérés lehet, amiből következik, hogy egy adott időpontban, tehát mondjuk 2016. december 31-én mindenképpen el fog térni a kiadott kötvények és az engedélyek száma.

Ami érdekes a történetben, hogy a Magyar Nemzet cikkében írt számok nem egyeznek a 444 által közölt korábbi adatokkal, főleg a BMH adataiban van jelentős eltérés. 

Másrészt a Nemzet azt állítja, hogy az említett 1600 esetben a 45 napos kötvényjegyzési határidő lejárta után sem történt meg a fizetés, ami elég súlyos vád, hiszen ez esetben fiktív kötvényezésről lenne szó. A dologról megkérdeztük az ÁKK-t, amint válaszolnak, megírjuk.