Idén 3,5 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság, amely hétfőn tette közzé Brüsszelben az esedékes téli gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve - írja az MTI.
Novemberben még 2,6, illetve 2,8 százalékos növekedést jósolt a következő két évre a bizottság, tehát ez az előrejelzés jelentősen optimistább, mint az előző. A bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelése emlékeztet arra, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly 1,9 százalékkal nőtt, miközben a bővülés 2015-ben még 3,1, 2014-ben pedig 4 százalékos volt.
A növekedés 2016-os visszaesésének főleg az az oka, hogy kevesebb EU-s pénzt kapott az ország ebben az időszakban. Az adatokból kiderült, hogy a beruházások 9,6 százalékkal csökkentek, a magánfogyasztás azonban a bérek és foglalkoztatottság emelkedése nyomán 4,8 százalékkal nőtt.
A bizottság ugyanakkor arra számít, hogy következő időszakban élénkülni fognak a beruházások. Ehhez az is hozzájárul, hogy a háztartások is többet fognak fogyasztani, és a banki hitelezés is beindul. A tavalyi év után a 2017-es és 2018-as növekedésnek is a belföldi háztartások fogyasztása lesz a fő hajtóereje, ami idén 4,8, azt követően pedig 3,9 százalékkal fog nőni.
Az elemzés szerint a minimálbér emelése, a járulékcsökkentés és a társasági adó csökkentése is hozzájárul majd a növekedéshez, mert a magasabb bérek fogyasztást, az alacsonyabb adók pedig beruházásokat generálnak.
A szakemberek arra számítanak, hogy a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik majd, idén 4,8 százalékos, 2018-ban pedig 4,5 százalékos lesz a tavalyi 5,2 százalékot követően. A bizottság arra számít, hogy a bérek a munkaerőhiány miatt továbbra is nőni fognak, de azt is megjegyezték, hogy a hiány már most is problémákat okoz.
A jelentés szerint az infláció fokozatosan emelkedni fog, a fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalékról 2017-re 2,2 százalékra, majd 2018-ra 3,1 százalékra ugrik a hazai kereslet növekedése nyomán, átlépve a jegybank 3 százalékos célját.
A költségvetési deficit a 3 százalékos uniós szabály alatt fog maradni, a tavalyi 1,8 után az EU-s fejlesztési projektek hazai társfinanszírozásának növekedése, az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,4, jövőre pedig 2,5 százalék körül várható az Európai Unió prognózisa szerint. Az államadósság tavaly 1,2 százalékpontos csökkenéssel a GDP 73,5 százalékára mérséklődött, 2017-ben 72,3, 2018-ban pedig 71,2 százalékra lehet számítani.