Nehéz jelzőket találni rá, hogy mennyire rosszul alakult a 2016-os év a magyar építőipar számára, a KSH friss adatai szerint ugyanis a szektor teljesítménye brutálisan, 18,8 százalékkal csökkent tavaly.

Ez konyhanyelven nagyjából azt jelenti, hogy ötödével kevesebb ház, iroda, középület, autópálya, vasút, híd, stb. épült tavaly, mint egy évvel korábban. Az adatok alapján pedig az is látszik, hogy legutóbb akkor volt ilyen gyatra az ágazat termelése, amikor 2012-ben recesszióban volt a magyar gazdaság.

Hogy növekedés mellett hogyan sikerült ilyen gyengén muzsikálni, arra elsősorban az európai uniós támogatási kifizetések alakulása adhatja a választ. Ugyanis tavaly az előző támogatási ciklus (2007-2013) kifutásával, illetve a következő ciklus (2014-2020) lassú indulásával jelentősen megcsappant az infrastrukturális és más építőipari beruházásokba fektetett EU-s pénz.

A másik ok, hogy a viszonyítási alap, azaz a 2015-ös év maga is végső soron anomália: az év folyamán eszetlen mennyiségű uniós pénzt szórt ki a kormány, hogy gyorsan elköltsön minden fillért, amit az előző kifizetési ciklusban ki lehetett szedni Brüsszelből.

Az adatok szerint tavaly épületekből 5,8 százalékkal kevesebb épült, az egyéb építményeknél (tehát az autópályák, stb.) 25,5 százalékos volt a csökkenés, ebből is látszik, hogy elsősorban a külföldi pénz hiányzott. 

Viszont pozitívum az adatokban, hogy a megkötött építőipari szerződések volumene növekedett, és decemberben már látszott egy kevés bővülés a szektorban, havi szinten 1,4 százalékos pluszban volt a termelési mutató.