Hétfőn folytatódott a múlt héten kiújult nemzetközi odamondogatás Görögország gazdasági helyzetével, kilátásaival és eurózóna-tagságával kapcsolatban, a végeláthatatlan adósságválság legutóbbi fejezetében

1. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök elküldte a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a fenébe.
2. Az Európai Bizottság is elküldte a Nemzetközi Valutaalapot a fenébe.
3. A németek közölték, hogy nem akarják kirúgni az euróból a görögöket.
4. De azért korábban már elküldték a görögöket a fenébe, amiért nem csinálják, amit mondanak nekik.
5. A görögök pedig elküldték a németeket a fenébe, amiért meg akarják mondani nekik, hogy mit csináljanak.
6. Tehát mindenki elküldött mindenkit a fenébe.
7. A görög jegybankelnök pedig arra figyelmeztetett, hogy ha az érdekelt felek tovább hisztiznek, abból nagy baj lehet.

Kicsit bővebben az történt, hogy az IMF közölte, nem vesz részt Görögország további mentésében, ameddig Athén nem hajlandó további fiskális reformokra, egész pontosan a személyi jövedelemadó és a nyugdíjrendszer átalakítására. 

Erre a hétvégén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az IMF tétovasága miatt a görögök adósságmentő programja "ingatag talajon áll", Alekszisz Ciprasz pedig erre ismét előállt a már jól bejáratott népnyúzózással.  

Christine Lagarde, az IMF vezetője erre azt mondta, ők készek részt venni a programban, de csak akkor, ha azt látják, hogy Görögország tényleg képes és hajlandó kimászni a csávából, amiben már 8-9 éve tengődik. Szerintük viszont ennek a feltételei nem adottak, mert a németek és az Európai Bizottság nem akarja elengedni a görögök adósságának egy részét, a görögök meg nem hajlandók reformálni.

Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombroviskis viszont már arról beszélt hétfőn, hogy az IMF túl pesszimista, és sokkal jobbak Görögország kilátásai, mint azt a Valutaalap állítja. Az EB előrejelzése például azt írja, hogy a görög költségvetés GDP-arányosan 3,7 százalékos többletet érhet el idén, míg az IMF 1,5 százalékkal számol. De a növekedési kilátásokban is eltérés van, az EB jóval optimistább, mint az IMF.

A német kormány mindenesetre közölte, hogy egyben akarják tartani az eurózónát, benne Görögországgal.

A görög jegybankelnök viszont arra figyelmeztetett, hogy azonnal meg kellene állapodni a görög mentőprogram folytatásáról, mert ha tovább megy a hiszti, akkor ismét nagy baj lehet. Legutóbb 2015 nyarán sikerült hasonló balhéba keveredniük a görögöknek és hitelezőiknek, akkor ennek az lett az eredménye, hogy amikor már éppen kezdett jobban lenni a görög gazdaság, kapott egy kis negatív sokkot. 

A görögök miatt a múlt hét végén kezdtek el aggódni a piacok, akkor meg is ugrott az államkötvények hozama, magyarul egyre kockázatosabbnak tartják a görög helyzetet a befektetők. A mostani állapotok alapján még egy ideig biztosan el fog tartani a bizonytalanság, és megint el fogják mondani páran, hogy Görögországnak ki kellene lépnie az eurózónából.