Az Európai Parlament jóváhagyta a sokat vitatott szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unió és Kanada között. A egyezmény ellenzői Strasbourgban tüntettek.
Hét év tárgyalás és hosszas huzavona után szerdán végül rábólintott az Európai Unió és Kanada között megkötött szabadkereskedelmi megállapodásra az Európai Parlament.
Az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) szinte az összes importvámot eltörli Kanada és az EU között. Az egyezség értelmében az EU zöld utat kap a kanadai közbeszerzési szerződések megpályázásához. Az uniós szolgáltató cégek több területen – például a hajózásban, telekommunikációban vagy környezetvédelmi szolgáltatások esetében – beléphetnek a kanadai piacra. Cserébe Kanada szinte korlátlan hozzáféréshez jut a nagy EU piacon, ahol termékeit versenyelőnnyel értékesítheti.
A dolgot Orbán Viktor és a magyar kormány is támogatja, hogy miért és hogyan, arról itt írtunk bővebben.
A vámok eltörlése nem érinti a közszolgáltatásokat, audiovizuális és a közlekedési szolgáltatásokat, valamint egyes mezőgazdasági termékeket. Az EU kormányaként működő Európai Bizottság becslése szerint 12 milliárd dollárral növeli az európai gazdaságot a megállapodás.
„A CETA-val a nyitottságot, a növekedést és magas sztenderdeket választottuk a protekcionizmussal és stagnálással szemben. Kanada a szövetségesünk, közösek az értékeink. Együtt hidakat építhetünk falak helyett és ez polgáraink jólétét szolgálja. Az egyezmény világítótoronyként szolgál majd a jövő kereskedelmi megállapodásai számára” – mondta a lett néppárti Artis Pabriks, az egyezmény európai parlamenti felelőse.
A megállapodást 408 szavazattal 254 ellenében 33 tartózkodás mellett fogadták el.
Az egyezmény lehetőséget ad kanadai cégeknek, hogy hosszú távon megpróbálják gyengíteni az európai élelmiszer-biztonsági, fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi szabályokat, magyarázta az EUrologusnak Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője.
A génmódosított alapanyagokból származó élelmiszerekkel kereskedő cégek, vagy a növényvédő kanadai gyártói nemzetközi választott bíróságokon támadhatják meg a szerintük indokolatlanul szigorú szabályokat, amelyek túl veszélyesnek minősítik a termékeiket, nem engedik be őket az európai piacra.
Az egyik ilyen termék az olajhomokból előállított üzemanyag. Kanadában az elmúlt években kapott erőre az olajhomok bányászata, ami jelentős károkat okoz: külszíni fejtéssel nyerik ki, és hatalmas területeken tarolják le miatta az erdőket.
Ha kanadai cégek pereket nyernek, azok precedenst teremthetnek a későbbiekre, és megakaszthatják az európai fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi törvények fejlődését.
A verespataki bányát üzemeltető cég, a Gabriel Resources például kanadai érdekeltségű, és jelenleg is vitában áll a román állammal, amiért az világörökségi helyszínnek nevezte Verespatakot, és ez útjába áll a cég ottani fejlesztéseinek. Jávor Benedek szerint a cég, és hozzá hasonló kanadai bányászati cégek erősebb helyzetbe kerülhetnek az európai államokkal szemben, miután életbe lép a CETA.
Mivel az uniós országok közös blokkban egyesítették a gazdaságaikat az Európai Unióba való belépéssel, az EU intézményei felelnek a külkereskedelem szabályozásáért, és a külkereskedelemből befolyó vámok az unió közös kasszáját gyarapítják.
Az uniós országokat képviselő Tanács tavaly októberben fogadta el az egyezményt. Az unió hivatalos álláspontja szerint ez az eddigi legjelentősebb és legambiciózusabb kereskedelmi megállapodás, amit az EU kötött és aranymértékül szolgálhat a jövő hasonló megállapodásaihoz.
A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau csütörtökön utazik Strasbourgba, hogy személyesen is megerősítse: Kanada és az Európai Unió között szorosabb együttműködés következik.
A Kanadával kötött szabad-kereskedelmi egyezményre korábban úgy tekintettek, hogy mintául szolgálhat egy sokkal jelentősebb megállapodáshoz, ami az Egyesült Államok és az EU között törölhet el vámterheket és szabályozási kötelezettségeket. Donald Trump hatalomra kerülésével azonban úgy tűnik, azEU–USAmegegyezés lekerült az asztalról .
A CETA már áprilisban életbe léphet, először ideiglenesen, amíg az összes EU-s nemzeti parlament jóvá nem hagyja.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !