Kijött a Belügyminisztérium jelentése a 2016-os közmunka-projektekkel kapcsolatban lezajlott vizsgálatokról. Ebből kiderül, ha jó a munkavezető, akkor szép virágos lesz a település, de sok esetben a közmunkások magánvállalkozók földjein, konyhájában dolgoznak, vagy épp más jár be a közmunkás helyett dolgozni. A vizsgált programoknál összesen közel 300 millió forintot kell visszafizetni ilyen-olyan hiányosság, vagy visszaélés, csalás miatt.
Minden munka jobb, mint az, amikor nincsen munka
– mondta Orbán Viktor a sokat kritizált közmunkaprogrammal kapcsolatban kedden, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján. Az aktualitását többek között az egy nappal korábban, hétfőn a kormany.hu-n közzétett jelentés adhatta. Ebben megismerhető a közmunkaprogramokkal kapcsolatban 2016-ban lefolytatott hatósági ellenőrzések eredményei.
De a miniszterelnök ezeket a gondolatokat is megosztotta a munka szerepével és az ő kis falujával kapcsolatban:
Ahogy azt januárban megírtuk, a kormány ugyan továbbra is fontosnak tartja a közmunkaprogramot, ám az eddigi tapasztalatok alapján változtatásokat is tervez: azon túl, hogy egy kicsivel kevesebbet költene rá – 2015-höz képest 2016-ban a költségvetés többet költött a programra (270 milliárd után 340 milliárdot), viszont 2017-re már 325 milliárdra csökkent a program finanszírozása –, visszafogná annak terjeszkedését, és tovább könnyítené a közmunkából való kilépés lehetőségét. Tavaly egyébként rekordszámú közmunkás volt Magyarországon.
A Belügyminisztérium által kiadott, hatósági vizsgálatok eredményeit, összefoglalóját tartalmazó jelentésben összeszedték a pozitív és negatív tapasztalatokat, konkrét példákkal mutatják be, hogy milyen visszaélések történtek, illetve, hogy milyen típusú problémákat jeleztek az állampolgárok, illetve hogyan néz ki a területi eloszlása mind a közmunkaprogramoknak, mind a visszaéléseknek. Cikkünkben ezt foglaljuk össze.
A jelentés rögtön az elején leszögezi, hogy „valamennyi közfoglalkoztatói igény kielégítésre került, így minden álláskereső személy számára, aki dolgozni akart és nem segélyből megélni, biztosítani lehetett a közfoglalkoztatás keretében nyújtott munkavégzési lehetőséget". Majd a pozitívumokat sorolja. Pozitív például, amikor a közfoglalkoztatók a közmunkaprogramon kívüli munkahelyekre a közmunkásokból választ embert. Ez ugyan leginkább továbbra is a közszférában jellemző, de volt példa a versenyszférában elhelyezkedésre is.
De pozitívum az is, hogy több település élhetőbbé, szebbé, virágosabbá, rendezettebbé vált a közmunkások munkája miatt. Illetve, ahol a közmunkások vezetőjét megbecsülik a munkások, ott kiemelkedő eredményt érnek el, ahol folyamatosan ellenőrzik a közmunkát, ott kevesebb probléma merül fel.
A rendszeresen előforduló hiányosságoknál megemlítik a szakvélemények, szerződések késedelmes kiállítását, helytelen bérbesorolást, hiányzó munkaköri leírásokat illetve a szabadságok hiányos nyilvántartását. Kiemelik, hogy a programban sokszor nem annyian voltak a helyszínen mint kellett volna lenniük, hiányoztak a munkanaplók, illetve nem a programelemnek megfelelő munkavégzés folyt. De volt olyan, hogy munkavezetői bért kapott valaki úgy, hogy rajta kívül nem volt másik közfoglalkoztatott.
Ezek a hivatalból lefolytatott ellenőrzések eredményei, de 255 esetben bejelentésre végeztek ellenőrzést.
A bejelentés után kivizsgált eseteknél azt írják, az általánosságban leggyakrabban előforduló problémák közé sorolható:
A jelentés 11 konkrét esetet és azokhoz kapcsolódó szankciókat sorol fel, sajnos konkrét településnév nélkül. Ezekből néhány:
Az összesen 4 fős programban 2 fő foglalkoztatása okafogyottá vált, tekintettel arra, hogy a beszerzett borjú nyáron megszökött, a szarvasmarhát szeptember elején kölcsönadták fedeztetésre, a vállalt baromfitartásnak pedig nyoma sem volt.
A jelentés felsorolja a bejelentők által kifogásolt eseteket is. Ezek között megemlítik például, hogy a közfoglalkoztató a rokonait alkalmazza a programban, akikkel kivételezettként bánik, alkalmanként dolgozni sem kell bejárniuk, de van arra is példa, hogy
A jelentés szerint, ha valaki névtelenül tesz panaszt, a hatóság dönthet úgy, hogy nem is vizsgálja ki az esetet. Így 255 bejelentésből 237 estet vizsgáltak végül, ami a bejelentett eseteknek azért így is a 93%-a. A kivizsgált 237 ügynek 71%-át megalapozatlannak ítélték, 12,7%-ban megalapozott volt a kritika, míg 16%-ban részben ítélnék alaposnak. A területi megoszlást ez az ábra mutatja meg jól:
2016-ban az ellenőrzések 11 megyében 30 közfoglalkoztatót érintően tártak fel súlyos hatósági szerződésszegést, írják. Ezekben az esetben visszafizetési kötelezettségről született határozat, ami a már kifizetett támogatási összeg részét vagy egészét jelentette, ez országosan összesen 287,5 millió forintot jelent. A közmunkaprogramoknak körülbelül 10%-át ellenőrizték.
2016-ban 6 megyében született feljelenés a következő okokból:
A fővárosi és megyei kormányhivatalok valamint a járási hivatalok munkatársai 2016-ban összesen 5375 közfoglalkoztatási program ellenőrzését végezték el, mintegy 177 ezer fő közfoglalkoztatottat érintően. Az ellenőrzött programok összköltsége meghaladta a 223 Mrd forintot.
A jelentés végén azt írják, a közfoglalkoztatási programok elérték céljukat, azaz elősegítették a start mintaprogramok folytatását, valamint a szociális szövetkezeti átalakulást (67 új szociális szövetkezet jött létre), illetve a mentális szociális illetve egészségügyi problémákkal küzdő álláskeresők esetében a társadalmi beilleszkedést.
Borítókép: MTI Fotó: Balázs Attila