Sajtóértesülések szerint az eddig hagyományokkal szakítva nem teszi közzé hirdetési bevételeit a TV2. Andy Vajna filmügyi kormánybiztos állami gigahitelből vásárolt tévéje állítólag azért zárkózik el az adatok nyilvánosságra hozatalától, mert "még az esélyét sem szeretné megadni annak, hogy kiderüljön, milyen jelentős közpénzmilliárdok vándorolnak" hozzájuk az állami reklámkampányok során – írja a 24.hu.
A portál azt írja: bár hosszabb ideje bevett iparági gyakorlat volt, hogy a kommunikációs-és reklámszakma szereplőit tömörítő Magyar Reklámszövetség (MRSZ) minden év elején társszervezetekkel közösen nyilvánosságra hozza a megelőző esztendőre vonatkozó magyarországi reklámpiaci adatokat, a 2016-os évre vonatkozóan ez mégsem fog megtörténni, vagy legalábbis nem teljesen.
A TV2 a 24.hu hírével kapcsolatban a következő közleményt juttatta el hozzánk:
"Ma több sajtóhírben megjelent, hogy a TV2 Csoport nem szolgáltatott adatokat a 2016-os reklámköltésekről. Ez nem felel meg a valóságnak, a TV2 Csoport a korábbi évek metodikáját követve a megadott határidőre közölte azokat az MEME által kijelölt EY-jal. Tehát, az hogy a szakmai szervezetek a mai napon nem kommunikálták a televíziós piac változását, nem róható fel a TV2-nek. A kérdésre az MRSZ és a MEME illetékesei tudják megadni a választ."
Idén a budapesti Evolution Konferencia keretében hozták volna nyilvánosságra a tavalyi adatokat, ám hiába küldték ki szerdára a sajtómeghívókat és harangozták be a dolgot, a 24.hu információi szerint szerint a TV2 most először elzárkózott az adatszolgáltatástól.
A lap azt írja, a TV2 titkolózásának több iparági forrás szerint is ahhoz van köze, hogy Vajnáék nem akarták felfedni, mekkora mértékű állami reklámbevételre tettek szert, azaz hány milliárd forint közpénz áramlott a médiavállalathoz például a menekültellenes és más, az Orbán-kormány által a TV2-n futtatott állami kötődésű reklámkampányok keretében.
Egy korábbi megegyezés lapján ugyanis idén először külön vizsgálták volna az államtól és a piac szereplőitől érkező kereskedelmi bevételeket, korábban még nem létezett ez a bontás. Vélhetően emiatt ment el az állami propagandatévévé avanzsált kvázi-kereskedelmi TV2 kedve az adatközléstől. Jellemző egyébként, hogy még úgy sem akarták kiadni az információkat, hogy az MRSZ által az iparági audittal megbízott Ernst & Young bizalmasan és zártan kezeli az adatokat, tehát elvileg ki sem derült volna, hogy pontosan mit mutatnak a tévé számai.
Miután nincsenek meg a televíziós iparág második legnagyobb piaci szereplőjének adatai, úgy azt sem lehet megmondani, hogy mekkora volt tavaly a magyar televíziós reklámpiac volumene, növekedés, csökkenés vagy stagnálás jellemezte, illetve emiatt arról sem lesznek a szakmának elfogadott adatai, hogy egyáltalán mekkora a teljes magyar reklámpiac mérete.
Az MRSZ azért a televíziózáson kívüli piac adatai közzétette szerdán, ebből az derült ki, hogy e téren tavaly a reklámköltések értéke meghaladta a 160 milliárd forintot, 12 százalékkal nőtt 2015-höz képest. Ezen belül az online piac vezető szerepe tovább erősödött: 2015-ben 37,5 százalékot, 2016-ban pedig több mint 40 százalékot tett ki a reklámtortából.
Különösen erősen nőtt a reklámpiacon az állami költések mértéke: 80 százalékkal szórt ki többet pártunk és kormányunk üzenete közvetítésére, elsősorban a számára kedves lapok számára, mint egy évvel korábban.
A sajtó reklámbevételei és a lapeladásból származó bevételei is minimálisan nőttek 2016-ban.