A héten publikálta az EU az uniós fejlesztési régiók versenyképességi statisztikáit, amelyekből részletesen látszik, hogyan teljesítenek az egyes országokon belüli kisebb gazdasági-földrajzi egységek. A statisztikákból kiderül, hogy Magyarország mind a hét régiója elég gyatrán áll az uniós rangsorban, és ami ennél is rosszabb: ez az állapot lényegében nem változott, maximum egy kicsit romlott az elmúlt három évben. 

A versenyképességi index azt mutatja, hogy az adott régió mennyire képes vonzó, fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozásoknak, a helyben élő és dolgozó embereknek, vagyis milyenek a gazdasági kilátások. Ezt három fő indikátorcsoport alapján mérik: az alapok (ide tartozik például az alapfokú oktatás, az egészségügy, az intézményi stabilitás), a hatékonyság (pl. felsőoktatás, piac mérete) és az innováció (pl. technológiai fejlettség) pontszámait számolják ki minden régióra nemzetközi szervezetek adatai alapján. 

Az unió összesen 263 fejlesztési régióra oszlik, Magyarországon hét régió van. Legutóbb 2013-ra vonatkozóan készült ilyen felmérés, a mostanit 2016-os adatok alapján számolták ki, így azt is mutatja, melyik régió milyen irányba tart. A hét magyar régió helyezése:

Régió	2016	2013
Közép-Magyarország	152	144
Közép-Dunántúl	205	192
Nyugat-Dunántúl	207	189
Dél-Alföld	224	220
Dél-Dunántúl	227	219
Észak-Magyarország	231	218
Észak-Alföld	232	231

A táblázatból látható, hogy

és még a legfejlettebb régiónk, Közép-Magyarország is alulmúlja versenyképességben az uniós átlagot. Ezzel a harmatgyenge eredménnyel a magyar régiók (Közép-Magyarországot leszámítva) még a legversenyképesebb kétharmadba sem kerültek be az EU-n belül. Mindazonáltal a romlás mértéke viszonylag csekély, nem éri el az 5 százalékpontot, így az anyag a hét régióból hat esetében stagnálást ír, csak Észak-Magyarországhoz került egy jelentős romlást jelző lefelé mutató nyíl. Az alapok, a hatékonyság és az innováció így nézett az egyes magyar régiókban 2016-ban:

Az ábrából látszik, hogy elég nagy szakadék van Közép-Magyarország és a többi terület között, legújabb eredményével a legtöbbet rontó Észak-Magyarország a leszakadó régiók listájára is felkerült. A markáns országon belüli különbséggel a fővárosi régió és a többi közt nem vagyunk egyedül, Szlovákiában, Görögországban, Bulgáriában és Franciaországban is ezt látni. 

Érdemes megnézni azt is, hogyan szerepelt Magyarország legversenyképesebb régiója a környező országok legversenyképesebb régiójához képest a felmérésen. 

A grafikonon látszik, hogy EU-tag szomszédaink legfejlettebb részei többnyire fejlettebbek Közép-Magyarországnál. Pozsony fejlettsége kiugróan és meglepően nagy, a szlovák főváros régiója, Bécs és Prága is uniós átlag feletti pontokat produkált (sőt, a V4-ek közül még az ábrán nem látható cseh régió, Közép-Csehország is).

A Magyarországon kívüli V4-es országokról elmondható az is, hogy a régiók nagyobb része stagnált, kisebb része erősödött 2013-hoz képest, hazánk az egyetlen, ami rontott az elmúlt években a pozícióján, és a számok még rosszabbak lennének, ha a kategorizálás érzékeny lenne az 5 százalékpontnál kisebb különbségekre is. 

	Stagnált	Erősödött	Gyengült
Lengyelország	13	3	0
Csehország	7	1	0
Szlovákia	4	0	0
Magyarország	6	0	1

Az unió versenyképesség szempontjából a legfejlettebb régiói közül a legtöbb (4 db), köztük a legfejlettebb is (London) az Egyesült Királyságban található, amiből az is látszik, mekkora érvágás lesz az uniónak a brexit. A top10-be bejutott még egy német, egy dán, egy francia, egy holland, egy luxemburgi és egy svéd régió is. Ezek majdnem mind a fővárosi régiót jelentik, kivételt képez Utrecht. 

A legalsó 10 helyből ötöt a gazdasági válságtól meggyötört Görögország, hármat Románia vitt el, de befért még egy bolgár régió is, a legeslegkevésbé versenyképes pedig egy Franciaországhoz tartozó dél-amerikai sziget, Francia Guyana lett. Az alsó tíz hely teteje 254-es rangsorbeli helyet jelent, ettől nincs nagyon messze az idei legrosszabb magyar helyezés, a 232. Észak-Alföld.