Az államadósságon belül 25 százalék alá csökkenhet a deviza részaránya, amire 1973 óta nem volt példa - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója kedden egy szakmai konferencián Budapesten az MTI beszámolója szerint.
2011-ben az deviza aránya még 50 százalék volt. A jelenlegi, 25 százalék körli értékkel Magyarország régiós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, fejtette ki Barcza. Az ÁKK finanszírozási terve alapján 2017-ben 1,2 milliárd euró devizakötvény kibocsátás várható a 2,4 milliárd eurónyi lejárathoz képest, ami tovább csökkentené a devizaarányt.
A vezérigazgató közölte azt is, hogy a GDP-arányos államadósság néhány éven belül 70 százalékra mérséklődhet, két évtizeden belül az adósságráta 50 százalékra csökkenhet. Az ÁKK az utóbbi években arra törekedett, hogy az adósság szerkezete több lábon álljon a tulajdonosi struktúrát, a devizaarányt és az állampapírpiacokat tekintve is. Magyarország 80 százalékos mutatójával egy közepesen eladósodott országnak számított, azonban az adósság kisebb részekre osztásával, felszeletelésével biztonságosabbá vált Barcza elmondása szerint.
Kedvezőnek ítélte azt is, hogy az államadósság külföldi kézben lévő részaránya is folyamatosan csökken: 2011-ben még az államadósság csaknem 70 százaléka külföldi kézben volt, 2016-ban viszont ez az arány már csak 42 százalékot ért el, köszönhetően a lakossági állampapír nagyobb hangsúlyának.
Magyarországon a lakosságtól bevont, immár csaknem hatezer milliárd forint forrás az államadósság 20 százalékát teszi ki. Ehhez hasonló részesedéssel csupán Írország rendelkezik, 8 százalékkal. A vezérigazgató elmondta, hogy a magyar lakosság megtakarításainak is egyre nagyobb része lakossági állampapírban van, míg az utóbbi években drasztikusan csökkent a befektetési jegyek, és a bankbetétek részaránya. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az idei év végére a lakossági állampapír válik az első számú befektetéssé