Úgy tűnik, a kormány tovább folytatná az elsősorban külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok elleni harcát, ugyanis több olyan javaslatról is tárgyal, amelyek ilyen-olyan indokkal megsarcolnák ezeket a cégeket. Az Indexhez eljutott kormányzati előterjesztés, amelyet a Lázár János vezette Miniszterelnökség és a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nyújtott be, többek között

de emellett törvényben rögzítené, hogy mennyit költhetnek reklámra, ellehetetlenítené az áruházak ingyenes buszait, és kötelező létszámnövelést is elrendelne. Mindezt pedig részben az elmúlt hetek élelmiszerbotrányaira hivatkozva. A kormány tervezett lépései az olyan diszkont láncoknak fájhat majd a legjobban, mint az Aldi, a Lidl vagy a Penny Market, de rosszul érintheti mások mellett például a Tescót is. 

Mindent a fogyasztóért

Az „egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról a kereskedelempolitikai akciótervvel összefüggésben” című anyagot február 28-án terjesztette elő a Miniszterelnökség és az NGM, információink szerint pedig szerdán tárgyal is róla a kormány. A szöveg indoklása sűrűn hivatkozik az elmúlt hetek botrányára, amikor kiderült: az élelmiszeripari multik nem pont ugyanazt a terméket hozzák ugyanazon márkanév alatt Magyarországra, Szlovákiába, illetve Ausztriába. Bár ez a botrány nem az áruházláncok saját márkás termékeire vonatkozott, így igazából ehhez nem az áruházakat kellene elsősorban szabályozni, ez nem gátolja meg a kormányt abban, hogy ezzel indokoljon az áruházak életét elég komolyan megnehezítő javaslatokat. 

A javaslatban szerepel, hogy mi is a lépések fő üzenete, mi lesz erről a kormányzati kommunikáció: „A Kormány folytatja a 2010-ben megkezdett kereskedelempolitikai akciótervének végrehajtását. A Kormány az elmúlt időszakban ért el jelentős sikereket a multinacionális kereskedelmi társaságokkal szembeni küzdelmében, ugyanakkor ennek most új lendületet kíván adni.

Ennek megfelelően már tavasszal újabb intézkedés-csomagot fog a Kormány javasolni az Országgyűlésnek egy „egészségesebb szerkezetű” hazai kereskedelmi szektor mihamarabbi elérése érdekében. 

A Kormány célja, hogy az újabb intézkedéseken túl a meglévő szabályok hatékonyabb érvényesítésével, szigorúbb ellenőrzéssel is fellépjen a fenti célokért.” Vagyis a cél kimondottan az, hogy megszívassák a külföldi tulajdonú láncokat, elsősorban az egyre terjeszkedő diszkontláncokat, miközben a magyar láncokat segítik. 

Az előterjesztésből első ránézésre ezek a javaslatok fájnának a legjobban a bolthálózatoknak:

• Környezethasználati díj a parkolókra: a kormány vagy a környezet használatáról, vagy a kereskedelemről szóló törvény alapján (ezt még nem döntötték el) megadóztatná az élelmiszerláncok parkolóit. A díj bevezetéséhez először fölmérnék, hogy mennyi parkoló is van, de úgy állapítanák meg a díj mértékét, hogy éves szinten kb. 20 milliárd forintot kellene ezért fizetniük a cégeknek. Ez alól csak a 2000 fősnél kisebb településeken lévő boltok kapnának felmentést. 
• Maximált reklámköltés: a reklámtörvényt úgy módosítanák, hogy a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek a bevételük maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámra, mert így „a fogyasztók tudatosabban választhatnak a termékek közül, illetve a kisebb üzletek versenyhátránya is csökkenhet”. A javaslat azt is megjegyzi, hogy a kisker multik nagyrészt az R-time (vagyis az RTL csoport) és AtMedia csatornáin hirdetnek. A reklámköltés szabályozását azzal indokolja a javaslat, hogy a sok reklám, főleg a reklámújság környezetszennyező, „jelentős mértékben gátolja a fogyasztók tudatos vásárlóvá válásának lehetőségét”. Az pedig, hogy a vállalatok „visszaélnek” a „marketing erőfölényükkel”, nagyon kedvezőtlen helyzetbe hozza a kisvállalkozókat, akiknek nincs annyi pénzük reklámozni. Ja, és a javaslat szerint reklámnak minősülne, ha egy lánc ingyenes buszjáratot üzemeltet, és az is kiderül, hogy ezek a buszok befolyásolják és félrevezetik a fogyasztókat, szennyezik a környezetet, és kárt okoznak a tömegközlekedésben.
• Kötelező létszámbővítés: a kormány szerint a nagy áruházláncok nem foglalkoztatnak elég embert, ezért „a fogyasztók sok esetben nem kapják meg időben a megalapozott döntéshez szükséges, megfelelő minőségű információkat”. Úgyhogy törvénybe írnák, hogy mennyi embert kell az áruházaknak alkalmazni. Ezt a következőképpen csinálnák: „az előző évi bevételt el kell osztani 36 millióval (mivel a kereskedelmi láncok nettó árbevétele és átlagos létszáma alapján számítva az 1 főre jutó elvárt éves forgalom bruttó 36 millió forint), és az így kapott értéket egész számra kerekíteni kell”.
• Bérpótlék és szabadnap: elővennék a vasárnapi zárvatartás visszavonása után előkerült, amúgy a szakszervezetek által is támogatott ötletet, hogy vasárnapi munkavégzés után 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a dolgozók, és havonta minimum két szabadnapjuk kötelezően hétvégére essen.  
• Ne legyen diszkont a diszkont: módosítanák, hogy mit jelent diszkontnak és szupermarketnek lenni, „mivel egyre több diszkont létesít hűtőpultot, ezzel kijátszva azt, hogy 2018. január 1. után a világörökségi területeken tovább üzemelhessenek, továbbá az ellenőrzések átláthatóvá tétele miatt javasolunk egy új üzletkategória – kisméretű szupermarket – bevezetését”.
• Tilos a gyűjtőcsomag: megtiltanák , hogy 400 négyzetméternél nagyobb boltban gyűjtőcsomagból áruljanak termékeket, kivéve zöldség-gyümölcsöt és italokat, mert a kormány szerint ezek a csomagolások balesetveszélyesek, és megnehezítik a fogyasztók tudatos választását. Ilyen csomagokban persze főleg a diszkontláncokban lehet termékeket kapni. 

Fontos lépésnek tűnik emellett, hogy a kormány megerősítené és központosítaná az élelmiszerláncok ellenőrzését. Az élelmiszerbotrányra hivatkozva megerősítenék a Nébihet és a Fogyasztóvédelmi Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatal kapna egy külön elnökhelyettest, aki csak a napi fogyasztási cikkeket áruló boltokkal foglalkozna,

Hisztizhet az EU, de nem baj

Az persze első ránézésre látszik, hogy ezeknek a javaslatoknak a többsége gyanúsan nem felel meg az EU diszkrimináció elleni szabályainak, amit Lázárék is tudnak. Az előterjesztés megjegyzi, hogy a kormány eddigi kereskedelempolitikai intézkedései is „élénk érdeklődést" váltottak az Európai Bizottságból, ahogy több folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás is van Magyarországgal szemben, például amiatt, hogy be akarták tiltani, hogy egy áruházlánc veszteségesen működjön. Éppen emiatt 

Erre csak annyit ír az előterjesztés, hogy a kockázatok csökkentése érdekében, az Igazságügyi Minisztérium határozott javaslata alapján az intézkedéseket ne egy „csomagban”, hanem több különálló lépésben fogadják el és vezessék be. 

Az előterjesztés finoman megjegyzi, hogy azt „nem előzte meg külön társadalmi egyeztetés”. Arra vonatkozóan nincs ütemterv, hogy mikor nyújtanák be a parlamentnek az előterjesztés alapján készülő törvényjavaslatot, de úgy tűnik, a határidő attól függ, hogy mikorra számolják ki a parkolási adó mértékét. Az előterjesztés szerint ez úgy egy-másfél hónapot vehet igénybe. Akkor pedig majd kitölthetik az üres helyet, ami az előterjesztésben szereplő határozati javaslat szövegében most így szerepel: „Az (1) bekezdés szerint fizetendő környezethasználati díj mértéke: …”

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget és a Nemzetgazdasági Minisztériumot arról, hogy tényleg terveznek-e ilyen lépéseket, és tárgyal-e erről a kormány. Egyelőre nem kaptunk választ. 

Frissítés: A Miniszterelnökség nem cáfolta az előterjesztést. Az Index kérdéseire nem válaszoltak, viszont elküldtek az MTI-nek egy közleményt, amiben annyit állítanak, hogy még nem döntöttek ez ügyben. De ha majd döntenek, az olyan lesz, hogy "a nemzetközi láncok azonnal Brüsszelhez fognak fordulni".

Frissítés2: Lázárék később se voltak hajlandóak válaszolni a kérdéseinkre, annyit reagáltak összesen, hogy nézzük meg az MTI-s közleményüket.