Egyre több fogyasztó fordul az otthoni mérgelődés helyett a Budapesti Békéltető Testülethez (BBT), ha úgy érzi, tisztességtelenül járt el vele szemben egy vállalkozás. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarán belül működő fogyasztóvédelmi testület hétfői sajtótájékoztatója szerint 2016-ban már 5101 ügyet zártak le, 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, ami azt jelezi: egyre több fogyasztó tud róla, hogy így is rendezheti a konfliktusát valamilyen céggel.

A BBT beszámolója szerint tavaly az esetek 70 százalékában, 3260 ügyben sikerült megállapodniuk a vitázó feleknek, a bejelentések 20 százalékában, 1182 esetben viszont megalapozatlannak találta a testület a fogyasztó kérelmét. 445 ügynél ajánlás jellegű döntés született, vagyis a testület a fogyasztónak adott igazat, de a döntés nem kötelezte a céget semmire. Ezeknek viszont a 80 százalékában a cégek megfogadták a testület ajánlását.  

Összesen 2361 ügyben valamilyen kereskedelmi témájú panasz miatt kellett dönteni, tipikusan olyan esetekben, amikor a cég nem volt hajlandó visszacserélni egy terméket, a vásárló nem azt kapta, amit megrendelt, vagy egy webáruház nem volt hajlandó két héten belül visszavenni az árut, ahogy azt a törvény előírja. Ezek a viták tették ki az összes panasz majdnem felét, 46 százalékát.

A második legnagyobb csoportba a szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák tartoznak, mint az igazságtalannak ítélt parkolási bírságok, taxisok és ügyfelek közötti összezörrenések, telefon-előfizetéssel kapcsolatos problémák, üdülési jog körüli viták, stb. A harmadik legnagyobb csoport 382 lezárt üggyel a közszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyeké – ide a közműcégekkel, szemétszállítással és hasonlókkal kapcsolatos panaszok tartoznak.

A BBT-hez érkeznek pénzügyi jellegű panaszok is, például a fogyasztói csoportokkal vagy hallgatói hitelekkel kapcsolatban. A bankokkal vagy biztosítókkal való vitáknak viszont külön békéltető testülete van, a Magyar Nemzeti Bankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület. Viszonylag kis számban, de érkeztek panaszok utazási irodákra és építőipari beruházókra is, ez utóbbiaknál viszont esetenként több millió forintról szóló vitákban kellett békéltetnie a testületnek.

A lezárt panaszok közül 1362 valamilyen termékre érkezett, amelyek közül a legtöbb gond cipőkkel volt kapcsolatos, 695 esetben kellett ilyen miatt eljárnia a testületnek. A cipők után a legtöbb gond a telefonokkal, gyógyászati áruval, dohány- vagy vegyipari termékekkel és háztartási gépekkel volt. A szolgáltatások közül a legtöbb panasz a közlekedéssel volt összefüggésben ( BKV, MÁV, parkolási jegyek, autópálya bírságok, taxisok stb.), de sok gond volt a postával, távközlési cégekkel és a közszolgáltatókkal is. 

A külföldi cégekkel kapcsolatos magyar panaszok és a külfödliek magyar cégekkel szembeni panaszai is a Budapesti Békéltető Testülethez futnak be, ezek közül pedig

A testület vezetője, Baranovszky György szerint viszont mindkét, külföldinek számító vállalat nyitott volt a panaszok rendezésére. 

A békéltető testülethez akkor fordulhat valaki, ha valamilyen panasza van egy cég ellen, és azt megpróbálta már a céggel rendezni, de nem sikerült. Ilyenkor online vagy papíron panaszt lehet tenni a BBT-nél, ha pedig a testület úgy ítéli meg, hogy a fogyasztóvédelmi törvény alapján jogos a fogyasztó panasza, vagyis valami olyat nem tartott be a cég, amelyet a szerződése szerint be kellene, akkor elindítja a békéltető eljárást. Erre a törvény értelmében az adott cégnek kötelező elmennie. A vállalkozások nagy része együttműködik a testülettel, amelyek viszont nem, azok fölkerülnek a BBT fekete listájára.