Válságba jutott a magyarországi struccágazat, egyre kevesebben foglalkoznak itthon strucctartással - erről a szomorú hírről számolt be Zoufal Béla, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Zagyvarékason élő strucctartó az MTI-nek. 

Húsz évvel ezelőtt még 400-500 struccfarm működött Magyarországon. Ennél ma már sokkal kevesebb van, de Zoufal szerint úgy 90-100 vállalkozó még mindig tart pár ezer madarat. Az iparág válságát viszont az is jelzi, hogy az elmúlt években megszűnt a Magyar Strucctenyésztők Közhasznú Egyesülete és az Országos Futómadár Terméktanácsot is felszámolták.

A magyar strucciparnak Zoufal szerint az tett be, hogy míg sokáig a madárinfluenza miatt nem lehetett Afrikából struccot behozni Európába, ezt a zárlatot feloldották, beindult az afrikai struccexport, egy kiló strucchús ára pedig a korábbi 3,5-4 euróról 1,8 euróra esett.  Míg a magyar tenyésztők tavaly még 23-25 ezer forintot kaptak egy-egy eladott csibéért, idén már csak tízezer forinttal kevesebbet, így pedig szinte haszon nélkül kelnek el a magyar struccok. 

A szlovák, román, olasz és cseh feldolgozók, akik a Magyarországról származó madarakat levágják és Nyugat-Európában értékesítik, még mindig keresnek az üzleten, a tenyésztők viszont már alig. Magyarországon is van egy  európai uniós szabványoknak megfelelő struccvágóhíd Hajdúnánáson, de a magyar tenyésztők nagy része a cseh és olasz piacokra adja el az élő állatot.

Zoufal Bélának a zagyvarékasi farmján korábban hét madárcsaládja volt, jelenleg öt van, amely tizenöt tenyészállatot és a szaporulatot jelenti. Egy tyúk évente 30-70 tojást rak le, annak feléből kelnek ki struccfiókák. A költési időszak kora tavasztól késő őszig tart.  Egy kifejlett 10-12 hónapos élő állat mintegy két méter magas és 80-120 kilogrammos, és 30-35 százaléka - általában a combja - értékesíthető.