Az ország egyik legszebb nagy horgásztava a Pilisvörösvár melletti Háziréti horgásztó. A 25 hektárosnak tartott tavat a Pilisből eredő patakból duzzasztották még a rendszerváltás előtt. A hely rendben van tartva, a szelesebb völgyben mindig friss a levegő, évtizedek óta elég kedvelt horgászhely, maga a főhorgászunk, Áder is jól ismerheti.
Most azonban egy váratlan jogvita miatt az országgyűlésben is előkerült írásbeli kérdésként, a tét pedig maga a tó, egészen pontosan, hogy ki kapja hosszú távra a halászati jogot.
Távolabbról indítva a helyzet úgy néz ki, hogy a rendszerváltás előtt a tó egykori építtetői osztották fel maguk közt a hozzájárulás arányában a tulajdont. Így a korábbi pilisvörösvári Rozmaring Tsz.-ből átalakult Rozmaring Vagyonkezelő Kft.-é lett a többség, viszont a környékbeli horgászegyesületek üzemeltethették a tavat. Egészen pontosan a nagyságrendileg ezres tagsággal bíró Háziréti Horgászegyesületek Egyesülése (HHE) üzemeltette és fejlesztette a helyet (a részleteket ld. a jobboldali keretes szövegben).
Eredetileg a tavat, azaz víztározót a Rozmaring MGTSZ hat másik vállalattal közösen építette a rendszerváltás előtt. A Rozmaring tulajdonrésze 29,2 százalék volt.
Majd a 1990-ben gyorsan lépett a Rozmaring MGTSZ azzal, hogy övék az egész tó, mivel az építő gazdasági társaság nem alakult át időben a rendszerváltás után elvárt társasági szabályok szerint. A többi vállalat azonban kérte volna a korábbi tulajdonrésze és beruházásai alapján a részarányos kifizetését. Ezt a Rozmaring teljesen megtagadta, ezért igen hosszú, szünetekkel is tarkított pereskedés kezdődött.
Később a jogutód horgászegyesületek léptek a kisemmizett vállalatok helyébe, és eredeti szerződések alapján megkapták 2000-ben 15 évre a haszonbérleti jogot is. Ez járt le 2015 végén, amit 2016 év közepén visszamenőleg egy évvel még meghosszabbítottak. 2017-ben újra ők nyerték el a pályázatot, de a hasznosítás végül a Rozmaringé lett.
Tavaly lejárt viszont a horgászok előző 15 éves haszonbérleti szerződése, amit kiírt újra 15 évre Földművelésügyi Minisztérium (FM) (formailag az alá tartozó NÉBIH) egy nyílt pályázaton. Ezen két induló volt, a Rozmaring Kft. egyik alvállalata, és a horgászegyesületek. A pályázaton utóbbiak nyertek újra.
Igen ám, de a Rozmaring nem akart belenyugodni ebbe, és a vesztes pályázat után érvényesítettek egy másik jogi formulát, a meder tulajdonosát illető előhaszonbérleti jogot, amire alapozva gyorsan szerződést is kötöttek az FM-mel. Ez a jog esetünkben annyiban érdekes, hogy a vesztes pályázat dacára átvehetik a tó üzemeltetését is,
a halászati törvény (31.§) szerint.
Ez benne is volt a minisztériumi pályázatban, a horgászok által felbecsültetett több évtizedes befektetéseket mostani értéken nagyjából 387 millió forintra lőtték be. A Rozmaring, és vezetője, Bartos Tamás Jenő, elvileg vállalta is a 387 millió kifizetését az állammal kötött szerződésben is, még az összeget is kiírták.
Csakhogy úgy néz ki, hogy a Rozmaring semmit nem fizet,
Bartosék ugyan nem fizettek, embereikkel feltörették a bejárati kaput, átvették a horgásztó épületét maguktól is, és azonnal lecserélték a zárakat. A horgászok nem akarták megostromolva visszafoglalni az ingatlant, de feljelentették a területfoglalásért a Rozmaringot, és írtak Bartosnak is, hogy fizessen, és utána nem kell erőszakoskodnia, mindenki megy a maga dolgára. Emellett írtak még Fazekas miniszternek is, hogy legyen szíves a minisztériuma gyorsan helyre tenni a saját halászati törvényük szerint az ügyet.
Beszéltünk a HHE ügyvezetőjével, Huszti Gáborral, aki még azt is hozzátette, hogy igazából nem bíznak egy elhúzódó pereskedésben. Nem mennek vele semmire, ha esetleg a pereskedés alatt a tulajdonosok vagy a hitelezők be is csődöltetik a Rozmaringot, és már behajtani se lesz kin a megmaradásukat jelentő pénzt.
Azért is aggódhatnak különösen, mert helyben már szárnyra kapott egy részletesebb pletyka, hogy egy igen nagy ember igen közeli rokona nézte ki magának a horgásztavat. Aki majd a Rozmaring után egy Széchenyi-bankos jelzáloghitel révén szeretné átvenni a területet, ezért megy most ilyen gyorsan az egész hajcihő.
Megkértük az ügyben a minisztériumot, hogy adják oda a vonatkozó szerződést, amit a Rozmaringgal kötöttek, de nem válaszoltak semmit. Megkérdeztük a Rozmaringot is, hogy tervezik-e kifizetni a a 387 milliót, és ha igen, miből, illetve hogy egyáltalán tényleg szeretnék-e és képesek lesznek-e hosszabb távon üzemeltetni a helyet. (A cég adózás előtti eredménye 2013-2015 közt mínusz 12,5 millió és plusz 23,5 között mozgott.)
A Rozmaring arra nem válaszolt, hogy akarnak-e fizetni, csak annyit mondtak, hogy a jogszabályi kötelezettségeiknek meg fognak felelni. És hogy nem kaptak még "bizonylatokat, igazolásokat" a 387 milliós összegről. Annyit mondtak még el, hogy bár zajlanak végrehajtások a cég ellen, nincsenek likviditási gondjaik, és bár valóban vettek fel korábban hitelt a Széchenyi banktól, hitelük részletei banktitoknak számítanak, arról semmit nem árulhatnak el.
Emellett ők üzemeltetni akarják a tavat, és minden, a cégüket ért támadás csak azt "akadályozza és nehezíti", hogy a Rozmaring "a tavat a horgászok rendelkezésére tartsa, és az ő érdekükben üzemeltesse és kezelje".
A cikk elején jelölt kérdésre Fazekas miniszter azt válaszolta, hogy szerinte a szerződésben megnevezett 387 milliós kártalanítási összeg "kizárólag előzményi tényállásként került rögzítésre", és nem a Rozmaring által vállalt konkrét fizetési kötelezettségként szerepel.
Az FM szerint az nem az ő bajuk, hogy az új haszonbérlő fog-e fizetni az előzőnek, egészen pontosan "az előző haszonbérlő által megadott kártalanítási összeg új haszonbérlő általi megfizetése nem előfeltétele a halgazdálkodási jog haszonbérlettel történő birtokba adásának." Emellett pedig mindig szerinte "a haszonbérbe adással és a pályáztatással kapcsolatosan kérdéseikre minden alkalommal nyíltan és készségesen válaszolt a tárca szakfőosztálya".
Szerinte akkor sem tudnak semmit csinálni, ha a Rozmaring komoly likviditási gondokkal küzd, de hogyha esetleg háromszor halgazdálkodási bírságot szabnának ki a cégre, akkor elvehetik tőlük a haszonbérleti jogot. Most mindenesetre úgy tűnik, hogy egy fillér kifizetése nélkül át tudták venni a tavat, a horgászok pedig hosszú távú pereskedésre rendezkedhetnek be a pénzükért úgy is, hogy mindent rendben csináltak.