Nemcsak Mészáros Lőrincet vagy Tiborcz Istvánt lehet a magyar miniszterelnökhöz kötni, hanem mind a tízmillió magyar állampolgárt, így az a feltételezés, hogy ők a kapcsolataik miatt gazdagodnak, merő feltételezés, sőt démonizálás – így és hasonló stratégiákkal próbálta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese a 444-nek adott gigainterjújában elmagyarázni, hogy gyakorlatilag miért is nincs korrupció Magyarországon.

Csepreghyt azután kereste meg a portál, hogy az államtitkár két hete egy, az ELTE-n tartott beszélgetésen azt mondta: a magyarországi korrupciós vádak csupán 10 százaléka mögött van ténylegesen korrupció, a maradékot az ellenzék próbálja felfújni utolsó elkeseredésében.

A 444 gyakorlatilag az elmúlt évek összes korrupciógyanús ügyéről – a MET bizniszeitől a letelepedési kötvényen át a trafikkoncessziókig – végigkérdezte a többek között az uniós pénzek kiosztásáért felelős, így a tűzhöz elég közel álló Csepreghyt, aki hol jobb, hol rosszabb érvekkel próbálta védeni az ügyek legnagyobb részét.

Az államtitkár alapvetően hozza a Lánczi András-féle érvelést, vagyis hogy amit az ellenzék és a sajtó korrupciónak nevez, azt a kormány a magyar tőke erősítésének – és ezáltal egy teljesen legitim célnak – tartja. Csepreghy szerint innentől pedig

Csepreghy szerint ráadásul ezek az emberek nem is azért nyernek sok közbeszerzést, mert Orbán Viktor barátai vagy rokonai, hanem mert sikeres vállalkozók.

• Mészáros és a hozzá kötött cégek például már a Fidesz kormány előtt is nyertek közbeszerzéseket (ami technikailag igaz, de azért a látványos sikereket bőven 2010 után érte el a felcsúti polgármester).
• Tiborcz cége pedig azért nyert annyi közbeszerzést energiatakarékos izzók beszerelésére, mert meglátta a lehetőséget, elsőként lett fontos szereplő ezen a piacon, és odafigyelt, hogy milyen közbeszerzések lesznek elérhetőek. Csepreghy szerint mindezt bárki megtehette volna.

Ráadásul, ahogy a cikk elején írtuk, Csepreghy szerint mindenkit össze lehet kötni Orbán Viktorral, ha nagyon akarja az ember, de előnye ebből senkinek nem származik. És hogy miért lesz valakinek látványos hátránya abból, ha szakít a kormánnyal? Az államtitkárnak erre is van érve: például Simicska Lajos nem azért veszít látványosan sok közbeszerzésen, mert összeveszett Orbán Viktorral, hanem mert a botrányai miatt nem akarnak vele összeállni azok a partnerek, akikkel korábban nyert. Erre viszont a kormánynak nincs ráhatása.

Az interjúban végigkérdezett ügyek közül csak kettő olyan volt, amit Csepreghy nem tudott tiszta szívvel védeni, vagy amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy az szerinte sincs így rendben. Ezek közül természetesen egyik sem tartozik a portfóliójába.

Az egyik ilyen ügy a kormányközeli sajtó állami hirdetésekkel való kitömése, amellyel kapcsolatban Csepreghy azt mondta, hogy szerinte messze nem olyan sikeres stratégia ez a kormányzati kommunikációra, vagyis – bár nem fogalmazott így – ez egy kicsit kidobott pénz. Ezt állítólag már jelezte is Rogán Antalnak, a propagandaköltésekért felelős miniszternek is, aki állítólag erre csak annyit válaszolt, hogy ő ezt másképp látja.

A másik ügy pedig az önkormányzati ingatlanok elmutyizása, amiről Csepreghy azt mondta: probléma, hogy az önkormányzatok nem a reális piaci középárfolyamon, hanem annál alacsonyabban adják el a lakásaikat, míg a bérbe adott ingatlanokat nem minden esetben a szociálisan rászorulók kapják. Erről a rossz szabályozás tehet, amit meg kellene változtatni.

Hogy miképpen gondolkodik az államtitkár – és valószínűleg az egész kormányzat – arról, hogy mi történik ma Magyarországon, azt talán semmi nem jelzi semmi annál jobban, ahogyan az interjú végén hogy reagált a következő kérdésre:

Az a politikai közösség, aminek ön része, az egy egyenes, becsületes politikai közösség?

Én azt gondolom, hogy az a politikai közösség elindult valahonnan és tart valahová, ami ennek az országnak jó.