Miközben Lázár János látszólag saját pártjával, az Európai Unióval és az Alkotmánybíróság korábbi döntésével is dacolva csatába szállt, hogy bosszút álljon a kormány stratégiai szövetségesén, vagyis a magyarországi Heinekenen azért, amit anyacégének romániai leánya a román–holland tulajdonú Igazi Csíki Sörrel művelt, egyre többen kételkednek a dolog kimenetelében.
Kétségtelen, hogy a vörös csillag védjegyként való használatának tiltásáról szóló javaslat néhány hétre témát szolgáltathat a kormánynak, ha pedig Brüsszel a beadványt elkaszálja, még inkább. Életet visz a Fidesz eddig a korábbiaknál valamivel gyengébben működő, nemzeti konzultációval szegélyezett tavaszi hadjáratába is, miszerint újra megvédjük magunkat Brüsszellel és a multinacionális kereskedelmi cégekkel szemben.
Csakhogy ahogyan a kiskereskedők és főként a Lidl, Aldi, Tesco, Auchan ellen készülő törvényjavaslat, úgy a Heineken ellen indított háború is megosztóbb lehet még a kormánypárti körökben is. A fogyasztók ugyanis ezekben az ügyekben elég sok saját tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy a hétköznapi élményeikkel össze tudják vetni a kommunikációs üzeneteket.
Könnyebb elfoglalni a kormány álláspontját például egy betelepítési kvóta nyakatekert bürokratikus ügyében, mint akkor, amikor arról győzködnek, hogy rossz érzés gyűjtőcsomagolásból vásárolni a Lidlben, hogy sokkal több polcok közt tébláboló eladóra lenne szükség a Sparban, hogy környezetszennyező a házhoz szállítás, és nem kell a Tesco-busz.
A kormány ideológiai meggyőződése és a fogyasztói szokások szembenállásából kibontakozó viták pedig már az utóbbi években sem mindig hoztak kormányzati sikert, elég a vasárnapi boltzárra gondolni. De már az sem volt egyértelmű sikertörténet, amikor néhány héttel ezelőtt arra akarták rávenni a magyar sörfogyasztókat, hogy hagyják abba az évek óta egyébként szintén a nemzeti érzelmekre hangolt, Magyarországon gyártott márka, a Soproni fogyasztását – az ugyanis Heineken-termék. Helyette az Igazi Csíki Sört éltették, a Romániában gyártott – a Heinekenhez hasonlóan szintén részben holland tulajdonú –, drágább ipari kézműves termék fogyasztása ugyanis inkább köthető össze a magyarság érdekeivel.
Pedig a Heineken elég nagy nálunk, nem véletlenül kötött velük stratégiai szövetséget a kormány néhány éve, már 2005-től jelen van itthon a mai formájában, ekkor vásárolta meg a többek között a Soproni Sörgyárat is tulajdonló Brau Union Hungária részvényeinek többségét.
Érdekes, hogy bár a világ sörpiacán is nagyon kevés és egyre kevesebb a jelentős szereplő, Magyarországon még ennél is durvább a helyzet: gyakorlatilag 95 százalékban három gyár által termelt vagy importált söröket fogyasztunk. Ez meglepő lehet annak tükrében, hogy mekkora lelkesedés övezi mostanában a kézműves söröket, de a valóságban ezek még mindig nem teszik ki a sörfogyasztás 1 százalékát sem. Részletesebb cikkünket a sörpiacról itt olvashatja.
A vörös csillag száműzése a termékek csomagolásáról ráadásul nem csak a Heinekennek fájna, meg kellene változtatni miatta más népszerű márkák, a Milky Way, a San Pellegrino, a Redstar Jeans és a Converse egyes termékeit is. De felvetődött az is, hogy például Puskás-mezt sem lehetne a korábbi magyar címerrel árulni, vagy például hogy mi lesz az UEFA-meccsek közvetítésével, ahol a pálya mellett futó fénycsíkokon ott szerepel a Heineken csillaga.
A vörös csillag kereskedelmi betiltásának kérdése jogilag több, mint necces. A mostani büntető törvénykönyv szerint önkényuralmi jelképnek minősül a horogkereszt, a nyilaskereszt, a vörös ötágú csillag, továbbá a sarló és kalapács. Az Európai Bizottság 2005-ben viszont elvetette a kommunista jelképek használatának általános betiltására vonatkozó kezdeményezést, és korábban már a magyar Alkotmánybíróság és a nemzetközi bíróság is kimondta, hogy önmagában a vörös csillag használata csak akkor büntethető, ha a köznyugalom megzavarására alkalmas magatartás is társul hozzá.
Problémás az is, hogy a tervezet lehetővé tenné, hogy adott esetben mégiscsak lehessen használni a vörös csillagot külön engedéllyel, ez a kivételezés bíróság előtt nehezen védhető. A Heineken vörös csillaga nemzetközileg védett védjegy, leginkább az uniós csatlakozáskor lehetett volna kezdeményezni, hogy nálunk módosított formában szerepeljen.
Lázárék tilalma egyébként úgy fogalmaz, hogy az önkényuralmi jelképet haszonszerzés céljából nem szabad felhasználni, oktatási, tudományos, művészeti céllal továbbra is igen. Vagyis elsősorban a kereskedelmi felhasználást tiltanák, attól teljesen függetlenül, hogy az adott sörmárkának, csokinak, cipőnek, farmernek van-e bármilyen köze a kommunizmushoz, a védjegyként használt szimbólum történetileg kötődik-e egyáltalán a diktatúrához, a védjegyhasználat párosul-e bármilyen nyugalom megzavarására alkalmas magatartással.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter már beadványa indoklásában is elismeri, hogy javaslata jogilag elég problémás. Egy jogesetet említenek viszont, ami miatt mégis reménykednek, hogy átmehet a dolog: az Európai Unió Bírósága az egykori vörös csillagos, sarlós, kalapácsos szovjet címer ábrás védjegyként történő lajstromozását megtagadta. Kérdés viszont hogy egy évtizedek óta használt védjegy esetében ez a jogeset releváns lehet-e.
Mielőtt törvényt alkotnak Heineken-ügyben, Lázáréknak kötelező futniuk egy kört az Európai Bizottságnál. Ez két hónapot vesz igénybe, azalatt pedig még saját párttársait is meg kell győznie arról, hogy jó ötlet a Csíki Sör ügyének farvizén ütni ezt a témát, van idő néhány közvélemény-kutatásra is.
Bár volt bőven példa arra az elmúlt években is, hogy az EU-val szemben zajlott a magyar jogalkotás, ezeknek az ügyeknek a vége általában visszavonulással, adott esetben pedig tetemes kártérítéssel jár. Kósa Lajos a Fidesz frakcióvezetője kedden egy sajtótájékoztatón már el is ismerte: a törvényjavaslat nem jó így, a szövegről vita van a Fideszben. Nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely „Btk.-s alakzattal” fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak.