Rövid távon pedig először a hazai vállalkozói kört kell előnybe hozni, és a nemzetgazdaság egészének szempontjából fontosabb, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, mint hogy a külföldi cégek erejükhöz mért adóztatása néhány piaci szereplő számára kedvezőtlen - többek között ezt mondta a Világgazdaság kérdésére a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának új tagja, Parragh Bianka.

Parraghot arról kérdezték, hogy az utóbbi évek piac számára előnytelen törvényhozói húzásainak tükrében is tartja-e magát ahhoz a kijelentéséhez, hogy az utóbbi években meg is valósult a piacnak és az államnak az egyensúlya.

Arra a kérdésre, hogy miért pont őt választották meg az MT új tagjának, Parragh elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen jó kapcsolatot tartanak fenn többek között a jegybankkal is, ezért "a hallgatóknak a fiskális és monetáris politikai dimenziókról és azok makrogazdasági eredményeiről is képet adhatnak", az Óbudai Egyetemen pedig vállalati versenyképességgel kapcsolatban tanít, így lényegében a monetáris politika és a vállalati versenyképesség a kutatási területe.

Parragh szerint 2010 a költségvetési szemléletváltás éve volt, ugyanis azóta van fiskális fegyelem, 2013 - Matolcsy György elnökéségének kezdete -  pedig a monetáris politikában hozott fordulatot, ott ugyanis az inflációs célkövetés mellett a vállalati versenyképesség kapott nagyobb szerepet. Megemlíti a jegybank hitelezési programjait, amik szerinte "kiemelkedő eredményeket értek el" a vállalati hitelezés ösztönzésében.

Azt is elmondta, hogy a korábban "tartósan magasan tartott alapkamatszint és a mesterségesen erősen tartott árfolyam" az importnak kedvezett, és hosszú ideig tartott ezt a helyzetet megfordítani, de mára már az exportot segíti elő a jegybanki politika. Az amerikai jegybank kamatemelése kapcsán azt mondta, hogy "nem határolja be a magyar monetáris politika mozgásterét, ahogyan az infláció jelenlegi szintje sem".